REJTÉLY-MISZTIKA

Tényleg egyedül vagyunk az űrben?

Szerző:
Szabó Anna
Leszámítva az ufó-hívőket és a fantasztikus filmek készítőit, úgy tudjuk, hogy a Földön nem jártak idegenek. De vajon léteznek-e a galaxis más részein?

 

A Földön kívüli civilizáció kutatói a különböző helyeken elhelyezett készülékeikkel immár hatodik évtizede készek rá, hogy felfogják a fejlettebb civilizációk esetleges jeleit - egyelőre azonban bizonyított eredmény nélkül várakoznak. Azonban ez nem tántorítja el őket, hiszen még csak alig néhány száz távoli csillagot ismernek közelebbről. Szinte semmi ez ahhoz képest, hogy a Tejút több mint 100 milliárd csillagból áll. És hány és hány tejútrendszer van még?

Mit csináltak a többiek?

Nem láttunk még személyesen idegeneket, tehát nem is léteznek – sokan így érvelnek. Mégis elgondolkoztató a másik nagy szám, mely szerint az Univerzum 12-15 milliárd éves. Ez rettenetesen hosszú idő. Az ember csupán 1 millió éve jelent meg a Földön, a civilizációnak összesen 10 000 éves múltja van, a rádiótechnika pedig valamivel több, mint fél évszázada létezik. Ha a világegyetem éppen egy napja, azaz 24 órája létezne, akkor az ember 23 óra 59 perccel éjfél előtt jelent volna meg a Naprendszerben.

Az emberi faj történetének eddigi egymillió éve így aránylik a világmindenség életkorához. A 6 másodpercen belül szinte elenyésző az az idő, amióta városokba tömörültünk. Az ipari forradalom óta eltelt századok pedig az időarányokat érzékeltet hasonlatban gyakorlatilag kimutathatatlanok, hiszen a másodpercnek csupán tízezred részét teszik ki.

Számításba véve, hogy az emberiség viszonylag gyorsan jutott el a kőszerszámoktól a rakétáig, felmerül a kérdés: mit csináltak a többiek a Naprendszerben a mi megjelenésükig? A mi Napunk viszonylag fiatal. Az előbbi hasonlatot alapul véve 16 óra 20 perckor született, tehát a Föld keletkezéséig sok idő és lehetőség kínálkozott ahhoz, hogy más, idősebb csillagokon is keletkezzék élet. Ha létrejött volna valamelyiken úgynevezett intelligens élet, akkor az idegenek már eljutottak volna legalább a szomszédba. Hiszen ma már mi is tudjuk, hogy a környező égitestekre nem lehetetlen a kirándulás. Ha feltételezzük, hogy a földönkívüliek űrhajója a fénysebesség egy tizedével közlekedik, akkor egy évszázad alatt el kellett jutniuk jó néhány közeli bolygóra. Ilyen alapon az idegenek már néhány millió, de legalábbis néhány tízmillió év alatt benépesíthették volna az egész galaxist. Nemde?

Hol vannak a szomszédaink?

Ismét elővéve az idő érzékeltetéséhez szolgáló hasonlatot, tegyük fel, hogy a földönkívüliek 15 órakor feltűntek és 16 órakor már benépesítették a világegyetem egy részét. Ez azt jelenti, hogy meg kellett jelenniük a földön már jóval az emberi élet előtt. Vagy ha el is kerülték a mi Földünket, valamelyik közeli égitestet el kellett volna már érniük. Mivel ez nem következett be, arra következtethetünk, hogy az általunk intelligensnek nevezett élet, valamilyen eddig ismeretlen okból, nagyon ritka jelenség. Megmagyarázhatatlan és hihetetlen véletlenek egybeesésének következménye.

Üres vagy csak hideg az űr?

Minden ezer emberből 492 azt hiszi, hogy az elkövetkező ötven évben találkozni fogunk földönkívüli lényekkel. Néhány magyarázat arra, hogy miért nem találkoztunk még velük:


1. A galaxisban való utazgatás olyan drága és értelmetlen, hogy az idegenek sohasem hagyják el otthonaikat.
2. Még nem jutottak el a világegyetemnek erre a részére.
3. Már voltak itt, felállították a Húsvét-szigeti szobrokat, majd távoztak.

A kutatókat a csillagok nagy száma is arra ösztönzi, hogy feltételezzék, valamelyiken elképzelhető intelligens élet. Ha ennek esélye csupán 1 a millióhoz, akkor is legalább 100 000 csillagon létezhet valamilyen civilizáció. A csillagok száma 100 milliárd, az idegenek száma 0, a kérdjelek száma: megszámlálhatatlan.

 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL