Biztos sokan elgondolkodtak már azon, hogy ez a tökéletlenül tökéletesen megalkotott világ, amiben élünk, oly egyszerűen működik, hogy szimplán mi, emberek alkotjuk, járunk-kelünk benne? Vagy talán vannak körülöttünk láthatatlan, de olykor érzékelhető jelenségek. És kik ők? Angyalok, démonok, elhunyt szeretteink szellemei? Egy hétköznapi ember nemigen tudja erre a választ, de azt könnyedén észreveheti, ha nincs egyedül az árnyékvilágban.

Figyeljünk a jelekre és arra, hogy azok milyen hatást gyakorolnak mindennapi életünkre. Hiszen itt is - mint az élet egyéb területein - a jó dolgokat igyekszünk megtartani, a rosszat pedig kiiktatni. Tehát, ha valakit zavar, hogy egy elhunyt lelket érez maga körül, fél a jelenlététől, nem tud bemenni a lakása valamelyik helyiségébe meg kell, hogy szabaduljon tőle. Erre azért is szükség van, mert az itt ragadt lélek rácsatlakozik az illetőre, felhasználja energiáit.

A leggyakoribb tünetei annak, hogy valaki nincs egyedül

• Szokatlan dolgokat csinál, olyat, ami eddig nem volt rá jellemző
• Gyakran rázza hideg, vagy ok nélkül könnyezik a szeme
• Gyakoriak a hangulatingadozásai
• Gyakrabban agresszív a viselkedése, ingerült
• Fáradékony, nyugtalanul alszik

Hogyan segítsük át a „megszállónkat”?

Egy egyszerű házi rituálé keretein belül segíthetünk az elhunyt lelken és ezáltal önmagunkon is. Gyújtsunk meg egy fehér gyertyát és akármilyen furcsán is hangzik, beszéljünk a „szellemhez”, mondjuk el, hogy neki már nem jó itt, el kell, hogy jusson a fénybe, a lelkének meg kell nyugodnia. Át kell, hogy jusson arra a bizonyos tökéletes helyre, ahol fényesség veszi körül és megszabadul földi gondjaitól. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy segítő szándékkal vagyunk felé és jót akarunk neki azzal, hogy átsegítjük.

Ezek után elmúlnak az eddig kellemetlen tünetek, visszanyerjük energiáinkat és nyugodtan élhetjük tovább a már megszokott életünket. Viszont vannak olyan emberek, akik mágnesként vonzzák az elhunyt lelkeket, nekik vagy bele kell törődniük abba, hogy ez a földi küldetésük és segíteniük kell átjuttatni ezeket a lelkeket a fénybe, vagy pedig felsőbb segítséget kérhetnek, hogy ez a képességük szűnjön meg. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy manapság egyre gyakrabban előfordul, hogy egy halálesetet követően a családtagok hazaviszik az urnát. Személyes tapasztalat után rájöttem, hogy az urna is mágnesként vonzza az elhunyt lelkeket a lakásba és igen kellemetlen dolgokat is produkálnak pl. különböző hanghatások, padlónyikorgás, hideg-, hőérzet, kopogás stb. Persze ezeket nem feltétlenül érzi mindenki, de aki részese lesz biztos, hogy nem érzi magát többé biztonságban az urna közelében.

Szörnyen fájó érzés, ha szeretteink eltávoznak tőlünk, olykor hirtelen, búcsú nélkül, de fontos, hogy el kell tudnunk engedni őket, hiszen ez az ideális az élőknek és a holtaknak egyaránt.