Ismerd meg az arcod titkos lakóit - Ezek a láthatatlan szörnyek az arcodon élnek!

Tudományosan Demodex folliculorum és Demodex brevis néven ismert atkákról van szó, melyek a bőrünkön élősködnek, ugyanis az elhalt bőr táplálékot és menedéket biztosít számukra.

Ismerd meg az arcod atkáit

A Demodex brevis egy rövid, vaskos atka, élettartama nagyrészében a faggyúmirigyek mélyén tartózkodik. A Demodex folliculorum a szőrtüsző felső részén él, néha kilép az arc felszínére, hogy zöldebb legelőket találjon (értsd: zsíros szőrtüsző mezőket). Alkalmanként társat keresnek, hogy szaporodhassanak, tojásokat rakjanak az arcodra. Faggyúmirigyenként csak egy brevis atka található az arcon, szőrtüszőnként pedig 3-6 folliculorum atka. Több mint 5 millió szőrtüsző van a testen, ebből kiszámolhatod, hogy körülbelül hány albérlőd van.

Ezeket az atkákat először a kutyákon fedezték fel. A Demodex Canist 1840-ben fedezte fel August H. Tulk, és a rühösség kialakulásáért tette felelőssé. Később, 1842-ben egy Berger nevű francia felfedezte a Demodex folliculorumot a fülzsírban.

Együttélés

Egy kutatócsoport, a Belly Button Project keretein belül tanulmányozta a testben élő baktériumokat. Azóta több száz vizsgálatot végeztek, meglepő eredményeket kapva. A felnőttek esetében, akiknek megvizsgálták a bőrét, 100 százalékuknál találtak atka DNS-t. Jelenlétük Nagyon könnyen igazolható, bőrkaparék vagy celluxos minták mikroszkópos elemzésével. A családon belüli előfordulást is vizsgálták, kimutatták, hogy az atkák genetikája hasonló egy családon belül, de nem egyezik meg más családok mintáival. Meglepő, hogy az atkák a lakóhelyed genetikus aláírását hordozzák, ahonnan a család származik, még akkor is, ha már nem élsz ott. Ez azt sugallja, hogy az atkapopulációk viszonylag stabilak maradnak az életünk során és a generációk folyamán.

Örülhetsz azonban, ugyanis ezek az atkák nem ürítenek az arcunkra. Nincs ánuszuk, és ürüléküket addig tárolják, amíg el nem pusztulnak. Ám a rossz hír az, hogy ilyenkor elengedik a hajhagymát, az ürülékük pedig az arc felszínére kerül. A DNS-ük és a többi „hulladékuk” összekeveredik a bőr olajos rétegével, ezáltal megőrizve a bőr nedvesség tartalmát.

Ne rémülj meg, ártalmatlanok

A rosacea enyhe formájától eltekintve, ezek az atkák ártalmatlanok. Nézz szembe azzal a ténnyel, hogy a testünk egy csodaország, az atkák pedig az ökoszisztémánk részei. Kiterjedt kutatások folynak az emberi és az atkák közötti genetikai kapcsolat kiderítésére. Ez segíthet akár abban is, hogy megtudjuk, honnan származik az emberiség.