Valljuk be őszintén – hajlamosak vagyunk ösztönösen elzárkózni a tartósan beteg emberek lelki állapotának, speciális szellemi igényeinek megértése elől. Nehéz, bonyolult és kicsit ijesztő is belegondolni abba, mit élhetnek át.

Egészség- és betegségtudat

Az egészséget és a betegséget is kizárólag a test-lélek-szellem szorosan összefüggő dimenzióiban, egyidejűleg lehet pontosan értelmezni. Például az influenzás beteg rossz közérzete a lelkiállapotán is meglátszik, kedvetlen és nyűgös lesz. Türelmetlenebbül reagál az apró bosszúságokra, így hamarabb támadnak negatív gondolatai. Ettől sötétebben látja helyzetét, borús hangulata visszahat lelki jólétére. Kellemetlenebbnek érzi, rosszabbul viseli a fertőzés tüneteit, mivel átmenetileg gyengült az egészsége és erősödött a betegségtudata.

„Különcködés" vagy létszükséglet?

Sajnos vannak olyan betegségek és egészségi állapotok is, melyek szerencsés esetben nem generálnak a külvilág számára is felismerhető, nyilvánvaló tüneteket. A probléma fennállására csak az érintett fura, különcködésnek tűnő viselkedéséből következtethetünk.

Naponta találkozunk velük, de alig figyelünk rájuk. Végigolvassák az élelmiszereken feltüntetett összetevőket. Feltartják a sort a cukrászdában, majd borús arccal és üres kézzel távoznak. A munkahelyen visszautasítják az ebédmeghívást, a felkínált süteményeket, a közös kávézásokat. Az éttermi vacsorát egyeztetéssel kezdik, nem veszik észre, hogy a pincér már menekülne, az estét csak udvariasságból ülik végig. A családi étkezéseken felcsattannak, amikor „csak egy falat" étel megkóstolására buzdítják őket.

Morcosnak, kedvetlennek tűnhetnek, de nem azok. Egyszerűen csak szenvednek. Ők a táplálékallergiások, táplálék-érzékenyek, kényszerűségből szigorúan diétázó betegek.
Meglepően sokan kényszerülnek diétára.

A táplálékallergia nagyjából a felnőtt európai lakosság 2-5%, a gyermekek 6-8%, míg a táplálék-intolerancia a felnőttek kb. 15-30%-át érinti.

Azonban nem vonatkoznak a becslések azok számára, akik súlyos, gyógyíthatatlan betegségük kiegészítő kezeléseként önkéntesen vagy orvosuk utasítására vállalják fel egy-egy életmódváltással járó szigorú diéta követését. Crohn-betegek, cukorbetegek, endometriózisban vagy daganatos megbetegedésekben szenvedők.

Gyakran diétáznak például a trombózison átesettek, a magas vérnyomással élők, illetve a komoly túlsúlytól szenvedők akár szívük egészsége, akár jobb közérzetük érdekében.
Nem a divat kedvéért vállalták fel a kellemetlenségeket. Egyszerűen csak megbetegedtek, de szeretnének jobban lenni.

Az életminőség romlása a probléma velejárója

Számukra nem feltétlenül a fizikai tünetek okoznak problémát. Hozzászoktak, hogy fokozottan ügyeljenek saját biztonságukra és kreatívan oldják meg étkezésüket.
Egészségük, jó közérzetük azonban folyamatosan veszélyben van és egy esetleges figyelmetlenség miatt jelentkező tüneteik vagy környezetük negatív reakciói rontják életminőségüket.

Mert nehéz, ha az ember éhes szemmel bámészkodik egy élelmiszerboltban. Rossz kimaradni a közös étkezésekből. Nem bántásnak szánják, mégis az, ha a családi asztalnál az a téma, milyen jó, hogy a többieknek nincs szükségük effélére vagy jót derülnek a furának tűnő recepteken.

Tipikus eset, hogy egy csonthéjasokra érzékeny embernek marcipános édességet szolgálnak fel, mert nem gondolják végig, mi a marcipán alapanyaga. Esetleg a gluténre és/vagy tojásra és/vagy tehéntejre érzékeny embert panírozott trappistával kínálják és a szakácsot is úgy kellett rávezetni, mi ezzel a probléma.

A diétára kényszerült emberek ettől kirekesztettnek érik magukat.

Az életminőség romlása azonban a táplálékallergiás csöppségek és szüleik életét érinti leginkább. Amikor a kicsi elkezd totyogni, közösségbe járni – az sokszor szívszorító. Milyen lehet megértetni egy pöttöm kis emberrel, hogy csak ő nem ehet fagyit, nem kóstolhatja meg az ovis társa tortáját és a nagycsaládi asztalnál ugyan gondolnak rá is, de ő csak a tányérjából ehet pl. három féle ételt, míg a többiek ott dúskálnak tucatnyi finomságban.

Egyszerű segítség

Kis odafigyeléssel, nyitottsággal rengeteget segíthetünk a szigorú diétára kényszerülő embereken. Nem kell sajnálkoznunk vagy megoldanunk helyettük a problémájukat – elég elfogadnunk őket vagy döntésüket. A legtöbben ínycsiklandó menüket varázsolnak maguknak, amit szeretnének jóízűen elfogyasztani. Közösségben.

Az egészség és a betegség kizárólag a test-lélek-szellem szorosan összefüggő dimenzióiban, egyszerre értelmezhető. Ha derűs gondolataik visszahatnak lelki jólétükre, úgy jobban viselik majd helyzetüket. Újra velünk nevetnek majd és emlékezni fognak ránk. Meghálálják törődésünket, mely nekünk talán semmibe sem kerül.

Bármelyikünkkel, bármikor megtörténhet, ami velük... Velem is megesett. Saját káromon lettem ilyen tájékozott. Összegzem majd hogyan, miért és miben segíthet a diéta bizonyos betegségeken.