Lélekbúvárt, de milyet, mikor és miért?!

Míg nyugaton (szinte) divat pszichológushoz járni, addig itthon „fura mókusként” kezelik, ha valakiről kiderül, hogy rendszeresen látogatást tesz lélekgyógyász szakembernél. Pedig biztosan a te fejedben is felmerült már a dolog… Iránytűt azonban nem adtak még hozzá neked sem, miért, mikor és hová…

Mindig az első lépések a legnehezebbek

Szinte nincs olyan ember, aki maga vagy valamelyik ismerőse fejében ne fordult volna meg, hogy pszichológiai szakemberhez forduljon. Persze, akár nézhetjük a hasznos oldalát is a dolognak, mert a probléma beismerése az első lépés annak megoldása felé.

Változtatni akar a saját helyzetén, amennyiben magunktól indulunk el a gyógyulás útján…

Főként felnőtteknél gyakori, hogy bár eljut lélekmasszőrhöz, mégis továbbra is a környezetét okolja a bajokért. Ha a család kényszerít valakit, hogy szakemberhez forduljon. Azonban ez esetben gyakran a lelki bajok okozója maga a család, mert így bűnbakként ő hordozza mindenki problémáját – erre a legjobb példa a magatartás zavaros gyerek, aki a szülők hibás viselkedési mintájának a vetülete. Vagyis az a legfontosabb, hogy a beteg is érezze, hogy bajban van, és akarja a gyógyulást.

Mérhető lelkifájdalom

A leggyakoribb kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikortól már feltétlenül érdemes segítséget kérni? A pszichiátriában a „négy D” ad támpontot arra, hogy betegnek minősül-e valaki, vagy nem. A D-k az angol eredeti kifejezések kezdőbetűi.

1. Distressz
Kellemetlen feszültség.

2. Diszfunkcionalitás
Képes-e az illető megfelelően vezetni az életét, például fenntartani magát, képességeinek megfelelő munkát végezni.

3. Deviancia
Az életvitele megfelel-e a társadalmi normáknak. Mivel az ember társas lény, csak a közösség részeként, azzal együttműködve képes teljes életet élni.

4. Danger – Veszély
Irányulhat önmagára, de akár környezetére is. Tehát mindenkire irányuló romboló késztetés jelent: öngyilkossági és baleseti hajlam, anorexia, szenvedélybetegségek…

Miután a „négy D” mindegyik tagja eleve viszonylagosak, rugalmasan, együttes előfordulásukat figyelembe véve érdemes mérlegelned. Majd leginkább a szenvedés mértékéből eldöntened, szükséges-e a szakember beavatkozása.

A szakembert a cél válogatja

Mondhatnánk úgyis a mélység dönt. Mert, ha már eldöntötted az első lépést, hogy lélekbúvárhoz mész, át kell gondolnod, mit vársz a kezelésektől. Amennyiben az a célod, hogy az aktuális helyzetet megoldjátok, akkor választhat az alapdiplomával rendelkező pszichológus, a tanácsadó vagy a klinikai szakpszichológus között. Viszont a mélyebb önismeret, a nagyobb belső változások már inkább a klinikai szakpszichológus és a pszichoterapeuta segítségét igénylik.

Terápiák palettája – Mégis mi alapján?

A következő rendszeres lelki válság az életünkben, a párok, családok fejlődésében is előforduló krízisek. Ekkor a konfliktuskezelési módszerek hatékonyságát próbálják javítani. Éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy a beilleszkedés jelent-e problémát, mert akkor mindenképpen a csoportterápia a jó választás. Ám, ha mélyebb lelki válságokat kell megoldani, nincs más választás egyéni foglalkozásokat kell választani.

Gondold át, gondot okoz-e neked a verbális kifejezés. Mert, ha igen, akkor próbálkozz inkább mozgás-, tánc- vagy művészetterápiával. Kizárt tehát ebben az esetben, hogy pszichoanalitikusnál jelentkezz, mert ahhoz a mélységek kifejezésére, megtalálására irányul a cél, ehhez pedig képesnek kell lenned legbensőbb gondolataid, érzéseid kifejezésére.