Valóban szükség van a barátokra? Igen - az IGAZ barátokra!

Régebbi korok költői romantikus versekben dicsőítették a barátságot. Sajnos manapság hajlamosak vagyunk arra, hogy a legfelszínesebb ismeretséget, üzleti kapcsolatot is barátságnak nevezzük. Elfelejtettük a barátkozás művészetét, és nem vagyunk igényesek a barátokkal szemben. Nem csoda tehát, ha sok úgynevezett barátság rövid idő alatt zátonyra fut. Ez pedig jelentős mértékben annak tudható be, hogy ma már az emberek általában alulbecsülik a barátság jelentőségét.

Számtalan formája létezik a barátságnak, az emberek azonban nehezen létesítenek kapcsolatot egymással, különösen, ha már elszigetelődtek a többiektől. Ez egy olyan ördögi kör, mely akár lehetetlenné is teheti egy barátság kialakulását. Ha valaki egyedül érzi magát, akkor nehezére esik a barátkozás, ami természetesen tovább erősíti a magány érzését. Sok ember egyszerűen nem tanulta meg gyermekkorában, hogyan lehet kötetlenül és nyitottan közeledni másokhoz. A kapcsolatteremtést tovább nehezíti, hogy ezeknek az embereknek a saját magukról kialakított képe is rendszerint túlzottan, indokolatlanul negatív. A szakemberek ennek ellenére hangsúlyozzák, hogy mégsem lehetetlen kitörni ebből az ördögi körből, és egyéni vagy csoportos foglalkozásokon olyan hozzáállást, illetve viselkedésmódot kialakítani, melynek segítségével könnyebbé válik a barátkozás és a barátok megtartása - többek között éppen a bizonytalanság és a félénkség leküzdése által.

Azt szeretjük, aki minket szeret

Az igazi barát az, aki még a legnagyobb bajban is mindig mellettünk áll. Sőt, akkor áll mellettünk igazán. A régi mondás még mindig érvényes, mely szerint a zsák megleli foltját. A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb szempontja, hogy a leendő barátok gondolkodásmódjukban ne különbözzenek túlzottan egymástól, mert csak így érezhetjük jól magunkat a másik ember társaságában. 

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: a barátok és barátnők erősítik az önbizalmat, hiszen azokat az embereket szerepük igazán, akik minket szeretnek, és akik olyannak látnak bennünket, amilyennek mi szeretnénk látni magunkat.