A világ legszebb síremléke

Az egyedülállóan szép síremléket egy indiai uralkodó, Sahdzsahán állította szeretett feleségének, Ardzsomend Banu-nak, aki 1631-ben halt meg, tizennegyedik gyermeke szülése közben. Az uralkodó – közép ázsiai szokás szerint – hamvai fölé pazar síremléket építtetett.

A hűséges szerelem örök emléke

A sírpalota termeiben költők és zenészek idézték fel az elhunyt asszony szépségét és elárvult férje csillapíthatatlan fájdalmát. A Tadzs Mahal (a Palota Koronája) Agrában nemcsak a hűséges szerelem örök emléke, hanem mint építészeti mű is páratlan szépségű. Varázslatos hatásának titka a tökéletes harmónia mellett a tündöklően fehér márványborítás. Nappal szinte lebeg az ég és a föld között. Ahogy magába oldja a környezet visszaverődő fényeit, hajnalban a derengő ködbe kékül, a holdfény hidegségében szikrázóan világít, a lemenő nap fényében pedig vörösen izzik. Minden napszakban más és más, de mindig lélegzetelállító.

Drágakövekkel díszített falak

A Tadzs Mahalt 20 éven át ezren építették. Tervezője valószínűleg maga Sahdzsahan, az indiai uralkodó volt, de francia és olasz mesterek keze nyomát is felfedezhetjük az épület teljes homlokzatát beborító márványlapokon. Színes drágakövek és márványból összeillesztett, ornamentális rajzú berakások díszítik a felületét. A kalligrafikus elemeknél fekete márványt alkalmaztak. A díszítés mértéktartó, az anyagok megőrzik a természetes szépségüket. Itt-ott a márványlapok áttört, rácsos szerkezetű ablakokként engedik be a napfényt, játékos árnyékokat vetve a belső falakra és a kövezetre. Az aranykorlátokat és a gyönggyel kivarrt halotti leplet hamar ellopták, sőt a falakból is ki-kikapargatták a féldrágaköveket, nemesfém berakásokat, de a síremlék még így is megőrizte varázsát és reprezentatív jellegét.

A mennyország kapuja

A hatalmas parkba a mennyországot jelképező valamikor ezüst (ma már csak réz) kapun léphetünk be. Egy fákkal szegélyezett, szökőkutakkal teli gyönyörű kertbe érkezünk A parkban középen egy mesterséges teraszon áll az oktogonális alaprajzú síremlék, amelyet négy minaretszerű torony foglal egybe. A sarokpavilonok kis kupolái között nagy hangsúlyt kap a középső kecses ívű, nagy hagymakupola. A homlokzatot csúcsíves faragott csipkékkel díszített fülkék tagolják, ennek köszönhetően a sírpalota egy míves ékszerdobozra emlékeztető jelleget ölt. Az épület előtt lévő tó vizében tükröződő sziluettel a Tadzs Mahal világszerte a tökéletes harmónia jelképévé vált.

A paradicsomi kert

A síremlék előtt hatalmas méretű iszlám típusú kert terül el. A kert 300×300 méteres, a közepén található kis patakból kialakított tükörmedence kövekkel van kirakva. A patak szélét halált jelképező ciprussal és életet szimbolizáló gyümölcsfákkal ültették körbe. A kert a mennyet ábrázolja, hiszen ők így képzelték el a földi paradicsomot.

A Világörökség védelme alatt

A Tadzs Mahal falából nemesfémeket és drágaköveket el-elcsenő sírrablók tettei felháborítóak, mégis eltörpülnek a bengáli főkormányzó, Lord William ötlete mellett, aki 1830 táján az elgazosodott és feledésbe merült épület értékes márványlapjait akarta lefejteni a falakról, hajón Londonba szállítani, és ott értékesíteni. Hála sorsnak, terve meghiúsult, mert korábban már a Vörös-erőd márványdíszeit sem tudták darabonként eladni. A sírpalotát 1898-ban Lord Curzon, India alkirálya restauráltatta. A Tádzs Mahal 1983 óta a Világörökség része, ezért fokozott védelem alatt áll.