Meddő életek, sikertelen fogantatás

Lehet-e okolni azokat, akik a folyamatos kudarcélmények hatására ürességet éreznek, majd kis híján belerokkannak? Többnyire az állandó kezelések a pár mindkét felét érintik, hiszen nagyon gyakori, hogy külön-külön a férfinak és a nőnek is lehet gyereke, ám valamilyen oknál fogva még sem jön össze. És még, ha egyértelműen meg is állapítható, melyik félnél van a „hiba”, még egyáltalán nem biztos, hogy majd rá irányul az orvosi kezelés.

Emellett persze az is nehezíti a család életét, hogy bármilyen betegség is vezet el a gyermektelenséghez, szinte mindegyik megbélyegez. Sajnos még mindig olyan világban élünk, ahol titkolni, majdhogynem szégyellni kellene az eredménytelenséget. Így aztán a párok mindennapjaira könnyen rátelepszik a közös letargia érzése, s olykor egymás hibáztatása is.

Sikertelen próbálkozások

Ha a fogamzás egy éven belül annak ellenére sem következik be, hogy a havi ciklus legtermékenyebb időszakában – a peteérés ideje alatt is – a házaspár rendszeresen él védekezés nélküli nemi életet, fennáll a meddőség lehetősége. Mivel az életkorral a fogamzás esélye egyre csökken a szakértők azt tanácsolják, hogy 35 éves kor felett már féléves sikertelen próbálkozás után forduljon orvoshoz. A meddőség a házaspárok 15%-át érinti. Az esetek 40%-ában a férfi, 20%-ában a pár mindkét tagja olyan rendellenességben szenved, ami nehezíti a fogamzást.

Vajon betegségnek számít-e?

Az alapvető orvosi hozzáállás szerint, mivel az oka valamilyen rendellenesség, ezért egyértelműen betegségnek kezeli, amit gyógyítani kell és lehet. Kiváltója számos nőgyógyászati, immunológiai illetve lelki betegség lehet – sőt, akár ezek komplex problémaköre is.

Ám, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hány olyan esetről hallani, amikor párok feladják a harcot a gyereknemzésért, majd hirtelen beköszönt a gólya, már nem olyan egyértelmű a helyzet. Ilyenkor merül fel sokukban a kérdés, mi volt a meddősség értelme, mit kellett megoldaniuk eddig.

Túlélésre programozva – A lelki bajok háttere

Az evolúció során a génjeinkbe kódolódott, hogyha a világrajövetelhez nem megfelelőek a körülmények, ha az utódok túlélési esélyei rosszak, akkor ne születhessen meg. Kegyetlen, mégis bölcs blokkolása a szervezetünknek: védeni az utódot az életveszélytől.

Ezért marad el például a fogyókúrázók vagy az evési zavaroktól küszködők menstruációja: az emberi agy vészhelyzetet érzékel, blokkolja a reprodukciót. Hasonló a folyamat a fokozott edzést végzőknél csak itt az ősidők menekülési időszakára emlékezik szervezetünk. És mivel agyunk nem érzékeli a különbséget biológiai és lelki stressz között, ezért fokozott munkahelyi nyomás, szellemi hadviselés, lelki teher alatt is nehéz a fogantatás.

De miként befolyásolja agyunk mindezt? E kérdés megválaszolásánál pedig elérkeztünk a hormonokhoz. Legfőbb szabályozó szervük az agyunkban lévő hipotalamusz-hipofízis egység. Stressz hatására a hipotalamuszból egy olyan felszabadító hormon (CRH) választódik ki, mely meggátolja a gyereknemzést. Feladata, hogy megvédje szervezetünket a terhességgel való túlterheltségtől. Meglepő módon a terhes méh is termel CRH-t szintén védekező célból, éppen egy meghatározott szintje után fog majd a szülés beindulni.

Ha a hiba a testben van

Meglepő módon mindkét nem tagjainak szervezetében termelődhet ellenanyag a spermiumok ellen, melyek akadályozzák az ivarsejtek egyesülését. Ezen immunológiai hibán kívül a férfiaknál gyakori probléma a spermium alacsony száma illetve minősége. Nők esetében pedig a leggyakoribb a petevezetékek elzáródása és a hormonális zavarok.

Jótékony vitaminok, természetes anyagok

Sokszor műtétre vagy gyógyszeres kezelésre van szükség, de esetenként a biztonságos és kíméletes természetes gyógymódok is megoldást kínálnak.

A nemi szervek egészséges működéséhez fontosak többek között a B-vitaminok, melyek a magzat korai fejlődésében is szerepet kapnak. Érdemes még E-vitamint szedni, hiszen nagy hatású antioxidánsként csökkenti a szabadgyökök számát, amik akadályozhatják a női nemi szervek normális működését. Elengedhetetlen továbbá a megfelelő sejtosztódáshoz a cink, valamint a hal- és lenmagolajból származó Omega-3 zsírsavak.

Férfiak esetén az ázsiai ginszeng jelenthet segítséget, mely növeli a tesztoszteron szintet és így a hímivarsejt termelést. Nőknél pedig a barátcserje és a hamis unikornis gyökér segíthetik a peteérést.