A toltékok a X. században menekülni kényszerültek fővárosukból, Tulából, így kelet felé haladva elérték és elfoglalták a maják fontos központját, Chitzén Itzát. A mítosz szerint maga Keccakoatl, vagy más néven Kukulkán a tollaskígyó isten vezette a toltékokat ide, hogy új fővárost alapítsanak. Volt hazájukból magukkal hozták harci szokásaikat, az emberáldozat rítusát. Szinte mindenütt érezhető az emberáldozat és a halál szorongató jelenléte. Chiczén Itza városához majd 600 épület, templom és több labdapálya is tartozott. Manapság a romok egy részét még mindig a dzsungel rejti, helyreállításuk jelenleg is tart. Mivel az ősi indián civilizációkról írásos emlékek nem szólnak, csak építményeik, szobraik és használati tárgyaik maradtak fenn. A kutatók kénytelenek ezekből a relikviákból megfejteni többek között a maják és a toltékok titkait.
Chichén Itza annyit tesz, "az itzai kút kávájánál". A félszigeten élő népek folyó híján a természetes víznyelő aknákból (ún. cenotesekből) nyerték a friss vizet. Ezek az áldozó kutak 23 méter mély mélyedések voltak, az alján vízforrással. Chichén Itza is három ilyen képződménynek köszönhette létét. Ezek a gigantikus földalatti barlangok nemcsak az éltető vizet adták az itt élő törzseknek, de vallási szerepet is betöltöttek. Napjainkban két cenotes maradványai még megtalálhatók a romvárosban. A leghíresebb az Áldozat kútja, ahol a nagy szárazság idején a maja esőistennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat. A leletek arra engednek következtetni, hogy élve dobták bele az áldozatokat a kútba, hogy cselekvésre bírják az esőistent. Nem ritkán gyerekek és a törzs legszebb fiatal lányai estek a rítus és a vallás vértanúivá.
A romváros legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által "El Castillo" (a kastély) néven emlegetett főpiramis. Kukulkán, a tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramis a település középpontjában áll, a város többi pazar kőépülete fölé magasodó hatalmas kőtemplom a környék minden pontjáról jól látható. Négy oldalán négy igencsak meredek lépcsősor vezet fel a kis termeket rejtő kőtemplomhoz, azaz a szentélyhez, ahol a legyőzött ellenségek fölött mutattak be véres győzelmi áldozatot. A lépcső aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg. A mintegy 55 méter magas piramis a maja naptár szimbóluma alapján épült. Kilenc fokozata (terasza) van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. Kimagasló építészeti tudományukat pedig mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy minden napéjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.
A főpiramis belseje egy kisebb piramist rejt. Igen szűk résen lehet bemászni, aztán fülledt, nedves levegő fogad és egy roppant keskeny folyosón felkapaszkodhatunk a piramis egyharmadáig. Ez a kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma. A régészek itt találták meg Kukulkán jaguár trónját, azaz a főpapi trónt. A feltételezések szerint, míg a külső piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárt jeleníti meg. Egy közeli gúla alakú építmény pedig valószínűleg csillagvizsgáló lehetett.
Az El Castillo piramis mellett található a latin-amerikai világ legnagyobb eddig felfedezett pelotpályáját. A 90 m hosszú pályán 7-7 játékos a labdát derékkal, vállal és lábbal rugdosta, passzolgatta, de a játék pontos szabályai mindmáig ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy vallási momentumokat magába foglaló sportról van szó, hiszen a pálya mindkét végén egy-egy templom áll, és az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak. Ebből azt a következtetést vonták el a régész kutatók, hogy a játék valószínűleg az életért folyt.
A főpiramistól jobbra rengeteg, mintegy két és fél méteres, négyszögletes oszlop fogadja a látogatókat. Ez az "Ezer oszlop csoportosulása". Az oszlopok többségét harcosok reliefjei díszítik. Mellettük áll a Harcosok temploma, melyet belülről senki sem csodálhat meg. A körülötte elhelyezkedő gyülekezési csarnok födémét tartó pillérek négy-négy oldalán lapos domborművek találhatók, egy-egy marcona harcost formálnak. Ha közelről is megnézzük, mindegyikük más és más egyéniség. A gyűlés szimbolikus jelentésű, a kőbe vésett hősök csarnoka a harcos élet szépségét sugallják, ez a katonai élet példázata akar lenni.
Chitzén Itza virágzása rövid életű volt, a XIII. században már áttelepültek a toltékok egy következő helyszínre, mely csupán halvány utánzata Chitzén Itzának.
OLVASS TOVÁBB!
Legjobb úticélok nőknek, akik egyedül utaznának
Az egyedül utazás nemcsak a szabadságról és az önállóságról szól, hanem egy igazi önismereti kaland is lehet....
UTAZÁSAkár börtön is fenyegetheti azt, aki Balira utazik
Figyelem! Azok a turisták, akik lejárt vízummal tartózkodnak Balin, akár 20 év börtönbüntetést is kockáztatnak....
UTAZÁSEzekben a városokban lopnak a legtöbbet
Legyen szó mobiltelefonról, táskáról vagy akár autóról, senki nem akarja, hogy eltűnjön a nyaralásán. Íme, hol fordulhat ez elő a l...
Ritka kártevő szaporodik a városi zöldövezetben
Olten városában egy nem kívánt látogató jelent meg: a Caenoplana variegata nevű laposféreg, amely Ausztráliából és Új-Zélandról sz...
UTAZÁS„Fiúhotelben” szálltál meg? A fürdőszoba elárulja!
Kicsi a WC, nincs szemetes a fürdőben, vagy túl nagyok fürdőköpenyek – ezek mind árulkodó jelei lehetnek egy úgynevezett „fiúszáll...
UTAZÁSMár egy svájci turistaközpontban is belépőt szednének
A festői környéken megelégelték a beözönlő turistákat....
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK