A terméketlen művész számára az élet eseménytelen és sivár. Semmi sem jut az eszébe, amivel változtathatna rajta. Úgy érzi, hogy a mindennapok és a kötelesség telejésítés kényszerének egy betegségnek vagy egyéb, látszólag megváltoztathatatlan körülmény rabja.
A terméketlen művész felfogása szerint boldogságának feltétele az, hogy élete feszültségben és izgalmakban bővelkedő legyen. Minden, ami rutinszerűen ismétlődik, ami mindennapos és rendszeres, érdektelen számára. Állandóan új ingereket keres, és ezért hajlandó lemondani annak az előnyeiről is, ami már bevált. E téveszméje abból ered, hogy ez a művész típus nem ismeri fel azt a tényt, miszerint az újat csak a régi, a szokatlant a megszokott, az izgalmast a megnyugtató segítségével lehet meghatározni. Ideje ráébrednie arra, hogy miközben zaklatottan hajszolja a változatosságot, épp a lüktetés törvényszerűségét utasítja el, amely a változatosság alapja.
A terméketlen művész típus akkor válhat igazi alkotóművésszé, ha felismeri a ritmus és a polaritás törvényszerűségét. Az izgalmak mellett szükség van a nyugalomra, csendre és ellazulásra is, ezt a nyugalmi állapotot azonban kellemetlenségként éli meg. Ez a kellemetlen érzés akkor alakulhat át kellemessé, ha az izgalmak mellet megengedi magának az „unalmas”, nyugodt napokat is, hogy kialakuljon egy lüktető ritmus az életében.
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK
HÍRLEVÉL
