Gyógyító nevetés

Nem nehéz megtapasztalni, hogy aki széles mosollyal, jókedvűen viszonyul embertársaihoz, azt szinte mindenki szimpatikusnak találja, ráadásul környezetét is jobb hangulatra deríti. A nevetés azonban több mint jókedv, és több mint szórakoztatás: kétségtelenül az egyik legkellemesebb és leghatásosabb gyógymód, amit az orvostudomány már az ókorban is előszeretettel alkalmazott, de pontos fiziológiai hatásait csak az elmúlt évtizedekben ismerte meg a világ.

Csak semmi betegség!

„A humor bizonyíthatóan kiváló eszköz a stressz és a krónikus fájdalom csökkentésére” – derül ki William Fry, a kaliforniai Stanford Egyetem professzora által közreadott tanulmányból, amelyben a nevetés gyógyító erejét reprezentálta. A kutató szerint egy gyermek naponta háromszáz alkalommal nevet, ezzel szemben a „legmorcosabb” felnőtt alig tizenötször mosolyodik el. Pedig egy kiadós nevetés több mint négyszáz izmot mozgat meg, és mind a légzési, mind a keringési rendszerre jótékonyan hat, hiszen oxigéndús levegőhöz juttatja a tüdőt, erősíti a szívverést és felgyorsítja a keringést.

A vidámság hosszútávon is pozitív testi és lelki változásokat eredményez: érezhetően csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, és javítja az általános kedélyállapotot. A humorra fogékony emberek szervezete a különböző kórokozókkal szemben is jóval ellenállóbb. A rendszeres nevetés drasztikusan csökkenti a három legkárosabb stresszhormon jelenlétét, egyúttal növeli a boldogsághormon szintjét. Az endorfin termelődése pedig nagyon fontos a hangulat és az életminőség szempontjából, hiszen a boldogság segíti a problémamegoldó készséget, fokozza az önbizalmat és megkönnyíti a társasági kapcsolatokat is.
A nevetés hatásait vizsgáló amerikai kutatók azt is igazolták, hogy a felhőtlen vidámság hasznos kalóriaégető módszer és ideális fogyókúra lehet. A Tennessee államban található Vanderbilt Egyetem munkatársai a világon először mérték meg azt az energiát, amit az ember a nevetés során „elfogyaszt”. Egy kiadós hahotázás annyit ér, mint tíz perc az evezőgépen vagy tizenöt perc a szobabiciklin, így aki nap mint nap elvégzi a „gyakorlatot”, akár néhány hónap alatt megszabadulhat a felesleges kilóktól.

Nevettető terápia

A vidámság pozitív hatásait használja ki a nevetésterápia, amely napjainkban éppen olyan fontos része lett a kórházi ellátásnak, mint a gondos ellátás vagy a megfelelő étrend. A hivatalosan is elismert kezelés részeként a „humorterapeuták” vicclapokkal, tréfás videókkal és mulatságos történetekkel próbálják felvidítani a súlyos betegeket, míg a hosszas kórházi kezelésre szoruló gyermekek szórakoztatásáról a hetente érkező „bohócdoktorok” gondoskodnak. A legtöbb orvos nagy jelentőséget tulajdonít az önkéntes nevettetők heti kórházi látogatásainak, hiszen a terápia megtanít szembenézni a félelmekkel, így a vidám vizit bizonyítottan javítja a beteg gyermekek gyógyulási esélyeit. Egyes szakemberek szerint a fogyatékosoknál és a pszichiátriai betegeknél egy idő után még a gyógyszeres kezelést is helyettesítheti a nevetésterápia.
„A tartós nevetés és a vele járó intenzív légzés ugyanúgy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz vezethet, mint amilyet relaxáció útján is elérhetünk” – állítja Dr. Madan Kataria indiai orvos, aki – a jóga légzőgyakorlatait felhasználva – 1995-ben alapította meg a nemzetközi „Laughter Club”, azaz a Hahotaklub hálózatot. Kataria tapasztalatai alapján a kitartó nevetés egyfajta aktív meditációra hasonlít, mert a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. A világon valódi „kacagásmozgalmat” váltott ki az újszerű kezdeményezés: jelenleg ötven országban ötezer nevetőklub működik, amelyek tagjai csak azért gyűlnek össze hétről hétre, hogy közösen nevessenek egy jóízűt. Eddig szerencsére sehol nem okozott problémát a feladat teljesítése…
HERBERT SMITH