MŰVÉSZETI ÁTALAKULÁS NÉMETALFÖLDÖN PIETER BRUEGEL SZÁZADÁBAN

A Szépművészeti Múzeum 16. századi németalföldi rajzai

2012. június 14. – szeptember 16.

Németalföldön a 16. században zajló viharos történelmi események idején óriási változások következtek be a szellemi életben, a művészetben. Ebben az évszázadban ment végbe a mélyebb szakadás a középkori és az újabb kori kultúra között. Az új, emberközpontú értékrend kialakításában az itáliai humanizmus és reneszánsz hatása jelentős szerepet játszott.

Jan Brueghel I: Táj Tóbiással és az angyallal

A Múzeum történetében a 16. századi németalföldi rajzok önálló tárlaton még egyszer sem szerepeltek, csupán két vagy több század keretében került bemutatásra kisebb részük 1932-ben és 1967-ben. Ugyanakkor Európában sem volt olyan tárlat az elmúlt évtizedekben, amely összefoglaló képet adott volna a németalföldi rajzművészet nagy átalakulásáról az 1500 és 1600 közötti időszakban.

A budapesti rajzgyűjtemény – más kollekciókhoz hasonlóan – egyedül természetesen nem rendelkezik olyan bőséges anyaggal, hogy képes lenne bemutatni minden, jelentősebb németalföldi mester rajzművészetét. A teljesség kedvéért néhány fontosnak tartott lapot Jan Gossaerttól, Pieter Bruegeltől, Roelandt Saverytől, Bartholomeus Sprangertől, Lodewijk Toeputtól és Frederick Sustristól a bécsi Albertinából kérünk kölcsön. Gyűjteményünk viszont híres néhány olyan specialistáról, amely nagyban növeli értékét. Itt elsősorban a gazdag és változatos tájábrázolásokat kell kiemelnünk, ugyanis egész sorozatokkal büszkélkedhetünk Pieter Stevenstől, Paulus van Vianentől, Frederick van Valckenborchtól, a „Budapesti vázlatkönyv mesterétől”, és Anton Miroutól.

Jan Brueghel I: Téli táj utazókkal

Kiemelkedő kvalitású tájrajzaink vannak Hans Boltól, Jacques Saverytől, Jan Bruegheltől, Abraham Bloemarttól is. Főként különlegességeket őrző tájrajz gyűjteményünknek volt köszönhető a Louvre meghívása 16. századi rajzaink párizsi kiállítására 2008-ban. A párizsi kiállításon csupán 80 rajzunk szerepelt. A jelenlegi kiállításon mintegy 40 lappal több látható és a szövegmagyarázat, valamint az egyes rajzokhoz kapcsolódó inspiratív előképek közlése meggyőzően szemléltetik az átalakulás folyamatát.

Bernaert van Orley: Vadászat (szőnyegterv)

Jelen tárlatunkon szerepelnek olyan ritkaságszámba menő figurális lapok, amelyek mesterétől csak kevés rajz ismeretes a világon. Ilyen specialitás pl. Michiel Coxcie „Trionfi” (diadalmenet) sorozata, Cornelis Engebrechtsz egy vázlatkönyvől származó tanulmánylapja, Frans Floris korai, allegorikus, illetve mitológiai rajzai, vagy Egidius Sadeler vörös kréta tanulmánya a római Palatinus dombról. A rajzok tematikai és technikai változatosságát is érzékeltetik a legjelentősebb mesterektől származó kiemelkedő figurális alkotások: Bernaert van Orley, Maarten van Heemskerck, Denys Calvaert, Pieter Candid, Frederick Sustris, Karel van Mander, Hendrick Goltzius és Jacques de Gheyn rajzai.

A 120 kiállított rajz elrendezése hét csoport kialakításával a művészettörténeti összefüggések, a kronológiai és topográfiai szempontok figyelembevételével történik:
1. Új törekvések az olasz eredmények befogadása érdekében a század első felében
2. Pieter Bruegel és követői
3. A hosszasan Itáliában működő, illetve letelepedett németalföldi mesterek
4. Németalföldi művészek Prágában II. Rudolf udvarában
5. A haarlemi és utrechti festők valóságábrázoló törekvései
6. A müncheni udvar vezető mesterei
7. A Németországba emigrált táj- és városábrázolók rajzsorozatai

Vegyél részt a Női Portál és a Szépművészeti Múzeum közös játékában, és nyerd meg az 5 db "Művészeti átalakulás Németalföldön Pieter Bruegel századában" tárlatra szóló, páros VIP- jegy egyikét!
Tovább a kérdőívhez >>