Bika

Bika belső gyermek

Mi sértett régen és még ma is?

Születésed óta arra vágysz, hogy tartozz valahová. Nem akarsz magadra maradni. Már anyukádtól is azt hallottad: „Össze kell tartanunk, mert együtt erősek vagyunk.” Emiatt azonban folyton attól féltél, hogy kiközösítenek majd, mint a madárszülők a fiókájukat, ha idegen kéz érintését érezték rajta. A családod zárt rendszerében olykor majd’ megfulladtál. Később le akartál szeparálódni róluk, de akkor is örök rejtély maradt, hogy mikor fogadják el az embert, és mikor nem.

Mitől félsz?

Félsz a bizonytalanságtól és, hogy mások értéktelennek, idegennek, vagy elfogadhatatlannak tartanak. Szeretnél úgy egy közösséghez tartozni, hogy közben önálló elképzeléseid is lehessenek, ne kelljen folyton mások véleményének alávetned magad. Magasak az elvárásaid önmagaddal szemben is, és mindig szorongani kezdesz, hogy nem jutsz át a lécen.

Védekező stratégiád

A jelszavad: az ember az, amije van. A vagyonod árán akarod mutatni, hogy valamit csak elértél. Azonban megtapasztaltad azt is, hogy minden, amit a markodban tartasz, az a markában tart téged is. Néha úgy megszabadulnál mindentől, hogy újra szabad lehess.


Vissza a cikkhez »