Egyáltalán mit ünneplünk?

Miután Krisztus a Mennybe ment az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt ünnepelték Pünkösdöt. Erre mit ad Isten egyszeriben hatalmas szél támadt, amely forgószéllé vált ott, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek tűntek fel a semmiből amelyek szétoszlottak és mondhatni megszállták a jelenlévőket. Így költözött beléjük a Szentlélek. Nyomban többféle nyelven voltak képesek egymáshoz szólni. Ezután Jeruzsálemben bármilyen nyelven is szóltak hozzájuk, mindent megértettek és beszélték az adott nyelvet. Végül Szent Péter is tiszteletét tette és prédikálni kezdett, és ezt követően megalakultak az első keresztény gyülekezetek. 

(A Pünkösd király -Forrás:netfolk.blog.hu)

Az ókori római minta

Pünkösd eredete a római Floráliák Fesztiválra vezethető vissza, ami a tavaszt köszöntő ünnepségek, ahol Flora, a virágok, a növényzet és a termékenység istennője előtt tisztelegnek.

Pünkösdi szokások

Pünkösd király választás: A középkor óta rendszeresen megtartják a pünkösd király választást. Az ügyességi versenyeken kiválasztják k azt a jeles legényt, aki a király lesz. Ezután a pünkösd király minden lakodalomba, ünnepségre hivatalos volt, legnagyobb örömére a kocsmákban ingyen ihatott, és közösség fizettet helyette később. Ezzel az igen nagybecsű tisztséggel egy hétig, de akár egy évig is élhetett.

Pünkösdi királynéjárás: Eredetileg finoman szólva is 4 megtermett lány, körbevitte az ötödiket a faluban. Az ötödik volt a legkisebb és egyben a legszebb. Közben énekeltek, és jókívánságokat kántáltak többek között és termékenységvarázsló mondókákat is. Ezalatt pedig egy udvarban megállva, kendő feszítenek a királyné feje fölé. Az énekek és a mondókák végeztével ajándékot kaptak.

Pünkösdölés: Ha már meg volt a pünkösd király és királynéválasztás, jöhetett a közös műsor, akik együtt felvonultak a kíséretükkel vagy az őket helyettesítő menyasszony és vőlegény a násznéppel. Közben a gyerekek és fiatalok énekeltek, végig táncolták a falut, közben adományokat gyűjtöttek.

(A pünkösdi királynéjárás - Forrás: lelegzetmagazin.hu)

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás: Ezek a szokások főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek, hogy a török basát utánozza. Házról házra meneteltek, és kissé szadistának ható módon az udvarokon megállva pálcával ütötték, hogy ugráljon, hogy cserébe pénzt és a tojást kapjon.
A rabjáró fiúk is elég poénosak, akik a lábuknál összeláncolva trappoltak el a lányokhoz körbe a faluban, hogy segítség ki a szegény katonarabokat. Mondani sem kell, nem üres kézzel tértek vissza a kiindulópontra.
A borzajárás lényege pedig az, hogy egy fiút, aki bodzából készített köpenyt viselt körbekísérnek a falun.

Csíksomlyói búcsú: Itt található meg az ország legismertebb Mária-kegyhelye. Az említett búcsút már a 15. század óta tartják meg. A katolikus hívek pünkösdszombatra a csíksomlyói templomhoz zarándokolnak, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. Természetesen ez a szokás napjainkban is él.

(Csíksomlyó Pünkösdkor - Forrás: karpateuropa.hu)

Babonák

Hivatalosan úgy történik a tavaszköszöntés, hogy hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítései közé zöldellő ágakat, virágokat ( főleg pünkösdi rózsát, bodzát, jázmint) tűznek azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Már a Pünkösd előtti szombat is félig ünnepnek számít. A múlt században, de napjainkban is még szokás ezen a napon hajnalban megfürdeni, hogy a fürdőzőt elkerülje a betegség. Fontos, hogy fürdés közben egy árva szót sem szabad szólni, így a rontás sem fog majd a személyen.

Aki pünkösd hajnalban születik az egész életében szerencsés lesz.

Érdemes pünkösd reggelén nyitva hagyni az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.

Eszedbe ne jusson szidni ezen a napon a szelet, mert az a Szentlélek is lehet. Nem jó tehát szidni, mert szél, így könnyen okozhat szeles betegséget, vagyis szélütést.

Érdemes lehet a kenyeret elégetni. Ugyanis a hamuját régen, és sok helyen ma is a gabonaföldre szórták, hogy gazdag legyen az aratás. Szórd ki te is a kertedbe, hogy bevonzhasd a bőséget!

Amennyiben Pünkösdkor esik az eső az nem jót jelent, főleg a mezőgazdaság tekintetében.

Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy fürdőzők egészségesek legyenek.

Aki fehér galambot lát, lehet, hogy magát a Szentlelket látja!

Ha gyermekre vágysz, egyél tojást a pünkösdi napokon!

A nyírfaággal, gyümölcsággal, bodzával távol lehet tartani a gonosz szellemeket, a betegségeket, ha beviszed a házra, vagy a kerítésre tűzöd, esetleg az istállóba teszed. Ugyanakkor a nyírfaágak gyűjtésének azért is szükséges, hogy legyen hol megpihenniük a hazalátogató holtaknak.

A pünkösdi harmatnak varázsereje van. Jó szerencsét hoz. Áldott lesz, aki hajnalban a mise előtt mezítláb végigsétált a harmatos kaszálón. Illetve az összegyűjtött harmatcseppek gyógyító erejűek is.