Kutyák és macskák barátságban

Az ajtóban találkoztak, és rögtön egymásba szerettek

A jóképű fickó azonnal elbűvölte Szindikét, és Öcsike kíváncsiságát is felkeltette az új társ, aki farok csóválva közeledett feléje. Semmi nyoma nem volt a kutyák és macskák között lévő ősi kibékíthetetlen ellenségeskedésnek – amelyre oly sokan esküsznek. De miért is utálnák egymást? Hiszen a macska és a kutya két külön világ, egészen más igényeik vannak, ami az életteret és a zsákmányállatokat illeti, tehát nem vetélytársak. Akkor miért alakulna ki közöttük mélyreható ellenszenv?

Nyelvi félreértés?

Mindkét faj az ember kísérője, és ha nem rontottuk el a nevelésüket, többnyire remekül kijönnek egymással. Végül is a parasztudvarokban ősidők óta nagyszerűen megférnek. Az úgynevezett ősellenségeskedés csupán kommunikációs félreértéseken alapul, mivel „nyelvjárásaik” annyira különböznek egymástól. Például, ha a kutya hevesen csóválja a farkát, akkor az barátságos gesztus, és azt jelenti: „Kedvellek! Gyere, játsszunk együtt!”. Ha azonban a macska billegeti, vagy magasba tartja a farkát, azzal azt akarja kifejezni: „Egy lépést se közelebb, különben megismertetlek a karmaimmal!”. A macskáknál a dorombolás a jó közérzetjele, a kutya azonban könnyen félreértelmezheti a barátságos hangjelzést. Fenyegető morgásnak vélheti, és ezért agresszívan reagálhat.

Az ilyen nyelvi félreértéseknek azonban nincs különösebb jelentőségük, ha a fiatal kutya és a pici cica együtt nő fel. Gyorsan és készségesen megtanulják egymás nyelvét, és pillanatok alatt elválaszthatatlan barátok lesznek. Az sem gond, ha kismacskát hozunk a kutyás házba, a kutyáknak ugyanis több érzékük van a „multikultúra” iránt, és könnyen fellelkesíthetők, ha új barát van a láthatáron. Kicsit nehezebb dolgunk van, ha először a cica kerül hozzánk, ők ugyanis nem szívesen tanulnak idegen nyelvet, és nem is tudják olyan gyorsan elfogadni a vetélytársat.

Mutasd be őket egymásnak

Függetlenül attól, hogy érett vagy fiatal állatról van szó, a bemutatások kulcsfontosságúak. Engedd meg a macskának, hogy tetszése szerint és szabadon (!) kutakodjon. A kutya elzárása ilyenkor azért fontos, mert a macskának mindig éreznie kell, hogy van lehetősége a menekülésre. Egy jó kutya-macska kapcsolat akár évekig eltarthat úgy, hogy közben a macska mindenféle hűhó nélkül tolerálja a kutyát. Ügyelj arra, hogy mindkettőjüknek legyen saját élettere, a te felelősséged megtanítani nekik a másik életterének tiszteletben tartását.

Rendkívül nagy türelemre van szükség abban az esetben, ha két felnőtt állatot szeretnénk összeszoktatni – ez tény. Eleinte még egymás szagát sem bírják, és gyakran összevesznek. Még ha később elviselik is egymást, kapcsolatuk nehezen válik bensőségessé, de semmi sem lehetetlen. Senkit ne tartson vissza tehát a kutya- vagy macskavállalástól, ha már az egyik társként csatlakozott a családhoz.