Ragaszkodás felsőfokon - milyenek a hazai macskások?

Ragaszkodás mindenekelőtt

A megkérdezett gazdák kétharmada minden barátjánál többre értékeli kedvence társaságát. “A több, mint 2800 kitöltő válaszait elemezve jól látszik, hogy a hazai macskatulajdonosok körében nagyon erős a ragaszkodás kedvencük irányába. Ráadásul alig van olyan válaszadó, aki megvigasztalódna egy másik állattal, ha kedvence elkóborolna“- mondta el Lakatos Gabriella, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa. A válaszadók többsége ráadásul nem is tudna macska nélkül élni. Kétharmaduk gondolja úgy, hogy egész élete során macskát fog tartani, amelyek boldogságáért természetesen áldozatokat is képes hozni. Az adatokból az is kitűnik, hogy minél idősebb egy tulajdonos, annál nehezebben barátkozna meg egy új állattal.

Egyedül vagy társaságban?

A megkérdezett gazdák harmada egyedüli állatként tartja macskáját, rájuk jellemző, hogy kedvencükkel egy nagyvárosi lakásban élnek. Az így tartott állatok viszonylag nagy százalékánál - közel minden harmadiknál - kisebb viselkedési problémák is előfordulnak. A kitöltők a nyugtalanságot és engedetlenséget jelölték meg fő zavaró tényezőként. Akik több állatot tartanak együtt, kevésbé panaszkodnak a kedvencek rossz szokásaira, aminek részben az is lehet az oka, hogy hetven százalékuknál a macskák nem a lakásban élnek vagy gyakran kijárnak a kertbe is. Mindez arra utal, hogy a macskák jólétéhez nagymértékben hozzájárul a fajtársak jelenléte, illetve, ha kijárási lehetőséget biztosítunk számukra.

“A beérkezett válaszok alapján az is megállapítható, hogy a kint tartott macskák rossz tulajdonságaival szemben kevésbé elnézőek a gazdák, ami valószínűleg annak tudható be, hogy ők kevesebb időt töltenek együtt állataikkal, így a gazda-macska kapcsolat kevésbé szoros, mint a lakásban tartott állatok esetében”– állapította meg Lakatos Gabriella.”

Felelős állattartás

Nem ez az egyetlen különbség a macskagazdák között. „Az egyedül vagy több állattal együtt tartott macskák tulajdonosainál az éves állatorvosi látogatások száma is eltérő. Míg a több állattal rendelkezők harminc százaléka egyáltalán nem viszi el szakemberhez a kedvencét, addig az egyedül tartott macskák több mint felét évente többször is látja állatorvos” – tette hozzá Lakatos Gabriella.

A kutatás eredményei alapján általában megállapítható, hogy felelős állattartás jellemzi a magyar gazdákat, akik igazi barátként tekintenek a kedvencükre, és többségében már ivartalaníttatták is macskájukat. A macskájukhoz jobban ragaszkodó gazdák az állatorvoshoz is évente többször járnak. A szakember szerint a macskák fizikai egészsége mellett az állatok természetes ösztöneire is figyelnünk kell. “A táplálás nem minden. Fontos, hogy foglalkozzunk és játsszunk is kedvencünkkel napi szinten, hogy szellemi frissességét is fenntartsuk. Próbáljunk ingergazdag környezetet kialakítani a számára.” – javasolja Dr. Bánfi András, kisállatgyógyász szakorvos. Szerencsére a megkérdezett magyar macskatartók többsége, vagyis több mint kétharmaduk, minden nap játszik kedvencével, illetve hosszabb időre veszi ölébe vagy foglalkozik vele aktívan.

A cikk az ELTE Etológia és a Friskies közös kutatása alapján készült.