Se kutya, se macska - Akkor mi?

Gyermeki felelősség

Szülőként elég vészjósló kérés gyermekünktől, hogy kisállatot szeretne tartani. Hiszen a kezdeti lelkesedés hamar terhes kötelességgé minősül, ha a cica után almozni kell, vagy a kutya sétáltatása miatt hajnalok hajnalán kell a gyerkőcnek megbirkózni az álmossággal. Most légy okos! A lehető legjobb válasz ilyenkor az, hogy mindent lehet, de mindennek feltételei vannak! Kérjük meg a lurkót, pontosan mérje fel, mennyi időt tud suli és barátok mellett a kis kedvencére szánni. Beszéljük meg vele, tisztában van-e azzal, mennyibe kerül a kiválasztott állat és felszerelésének megvásárlása, ebből mennyit tud ő maga összespórolni, majd vegye számba a havi szükséges kiadásokat és találja ki, hogy a zsebpénze elegendő lesz-e kedvence ellátmányozására?

A legfontosabb kérdés: milyen állat lenne a megfelelő választás?

Készüljünk fel jó előre, hogy nincs az az észérv, amit egy interneten edződött kölyök nem tud megcáfolni. Járjunk egy lépéssel mindig előttük, legyünk tisztában azzal, hogy akár mit mondunk, ők felkészültebbek lesznek. A srácok top listáján vezető helyet foglalnak a hüllők, hiszen roppant menő dolog kígyó, sikló gazdinak lenni, ahogyan a kicsik körében népszerű a teknős, vagy a gekkó is. Velük viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen a terrárium lakói a legkisebb kárt sem teszik a lakásban. Mindenképp jó lecke a gyereknek, hogy a terráriumnak készen kell várni az új lakóját, így igazi türelemjáték a beszerzése, cserébe a választott állatka visszarepíti a kisgazdit a dinók világába. Igazi élmény a tartásuk, és nem is különösebben macerás. Mindezek abban az esetben igazak, ha előre látóan tájékozódunk, mire is számítsunk. Mekkora lesz a várható felnőttkori mérete? Milyen eleséggel kell etetnünk és tereljük a gyereket olyan hüllők felé, akinél nem kell harapástól, marástól tartanunk. 

Tollas barátaink már okozhatnak kicsivel nagyobb fejtörést, a számukra beszerzendő kalitka és egyéb apróságok nem túl költségesek, viszont előfordulhat, hogy gyermekünk nem pintyet vagy hullámos papagájt szeretne, a nagyobb testű madarak pedig nagyobb felszerelési igényeket is támasztanak. Ugyanakkor nem csak látványosak, de beszélni vagy trükkökre tanítani őket, szintén élvezetes hobbi. Ugyanakkor napi kötelesség is van velük, hiszen a kalitka, „röpde” takarítása, etetés-itatás komolyabb feladat. Madártartóknak tudniuk kell felismerni az ornitózist (papagájkórt), hiszen ezt sajnos elkaphatjuk kedvencünktől, de ezen kívül kisebb barátaink nagy sérülést nem fognak okozni nekünk. 

Halat tartani könnyű és szórakoztató hobbi, olyanok is nyugodtan belevághatnak, akik nem tudnak, vagy akarnak naponta sok időt az állataik ápolására szánni, sőt, egy hosszabb nyaralás idejére is könnyebb „pótmamát” találni, aki pótkulccsal bejár hozzánk és megeteti kedvenceinket. Mérjük fel jó előre, mekkora akváriumot engedhetünk meg magunknak és abba mennyi és milyen halat tudunk elhelyezni. Jó, ha tudjuk, az akvárium gondozása az esetek többségében teljesen a szülőkre hárul, így csak akkor menjünk bele, ha ez nekünk sem lenne ellenünkre. Cserébe egy ideig élvezhetjük a közös programot a gyerekkel, később pedig a megörökölt halainkkal! 

Felsorolásunkból nem maradgatnak ki a „rágcsálók”, vagyis minden apró szőrős négylábú sem, de belőlük olyan széles választék áll rendelkezésre a kisállat boltokban, hogy nekik külön cikket szánunk. Hiszen nagy valószínűség szerint hallunk még csemetéinktől az egerekről, patkányokról, degukról, mókusokról, ahogyan a nyuszikról, mosómedvékről és társaikról is.