Téli álmok odúban, fészekben - hónapok múlva ébresztő!

Sötét reggeleken bizonyára többször is elképzelted, amikor megcsörrent a vekker, hogy inkább a fejedre húzod a paplant és alszol tovább – mint a mormota. Pedig nem is irigylésre méltó a mormota, a sün vagy a mogyorós pele élete. A téli álom alaposan igénybe veszi a szervezetet – az állatok teljesen legyengülnek, a szív- és keringési rendszer nagy megpróbáltatásokon esik át. Az agy csupán a túléléshez leginkább szükséges funkciókat látja el. Nem is jön létre igazi mélyalvás, amelynek során a szervezet kipihenhetné magát. Az alvó szőrmókok időnként felébrednek, hogy megmelegedjenek, és növeljék pulzusszámukat, illetve testhőmérsékletüket.

Akkor miért is alszanak egyáltalán téli álmot?

A válasz roppant egyszerű: azért, mert különben éhen halnának. Sem a mormoták, sem a denevérek nem találnak maguknak élelmet a hideg hónapokban. A hosszú alvás ideális tartalékprogram, hiszen olyankor az állatnak alig kell táplálkoznia.

A dolog a téli álom végén lesz igazán veszélyes, akkor ugyanis villámgyorsan lendületbe kell jönni, és egész álló nap csak enni és enni. A sünöknek 3-ról ismét 32 fokra kell felnyomniuk testhőmérsékletüket. Míg a mélyalvásban percenként 20-at ver a szív, utána egyszeriben 180-ra kell átállnia. Számos állatnak túl nagy megterhelés ez: akár a 320-as pulzust is elérhetik, majd végül az infarktust.

Sün – szorgos és lusta

A szorgos sün odút ás magának, vagy lombból készít fészket. A lustább elhagyott nyúlüregbe költözik. Miközben a 16 ezer tüskével felfegyverzett rágcsáló szunyókál, ősszel felhalmozott zsírtartalékaiból él. Ha túl hidegre fordul az idő, melegre „remegi” magát. Márciusban aztán megszólal a belső vekker – a sün sürgősen egy kis földigiliszta után néz.

Mezei hörcsög – az alvás vége a nász

Az ősz során több mint 20 kg (!) gabonát halmoz fel – 2 méterrel a föld alatt. 5 percenként vesz levegőt, és hetente egyszer ébred fel, néhány falat erejéig. Márciusban azonban végleg felkel, és még az odúban nászt ül egy nősténnyel.

Nagy pele – fagyállóval júniusig

A rekorder hétalvó. Már októberben befekszik saját készítésű odvába, és jól betakarózik a vastag farkával. Előtte kiadós makk-kúrával felhizlalja magát 100-ról 200 grammra. Szíve percenként 450-ről 35 dobbanásra lassul, testhőmérséklete pedig 1 fokra csökken. Saját készítésű fagyálló folyadék van a szervezetében, amelytől az cseppfolyós marad. Nyár elején ébred, sokkal karcsúbban.

Mormota – szimatol a papa

Októberben minden mormotacsalád úgy 15 kg szénát cipel odvába – ez szolgálja számukra a kényelmes alvómatracot. Télen 5 percenként vesz levegőt, szíve csupán 4-szer dobban egy perc alatt a szokásos 115 helyett. Tavaszig oly mélyen alszik, hogy még a természettudósok is hiába próbálták felébreszteni. A mormota papa elalvás előtt valamennyi családtagját alaposan végigszimatolja, a betegnek ugyanis szigorúan kívül kell maradnia a fertőzésveszély miatt.

Medve – bocsok januárja

Igazi különc, mélyalvás közben is megtartja normális testhőmérsékletét, ezért ki tudja magát rendesen pihenni, és nem kell időről időre felébrednie. A nőstény a téli álom alatt hordja ki apró és csupasz bocsait, amelyek december-január táján jönnek a világra. A medvecsalád azonban áprilisig a meghitt barlangban marad. Mivel hónapokig nem táplálkoznak, tavaszra már mindegyikük csont és bőr.

Mogyorós pele – egy kicsi torna senkinek sem árt

Némelyikük októberben beássa magát a földbe, de akad, amelyik vastag lombtakaró alatt telel át, összegömbölyödve. Ha túlságosan leesik testhőmérsékletük, egy kis adrenalin felébreszti az álomszuszékokat. A pele ilyenkor tornázik egy kicsit, hogy felmelegedjen, majd tovább alszik egészen áprilisig.