Új fajok nyomában - A Mekong-medence titkai

A WWF a Környezetvédelmi Világnapon adta ki a témában “Titokzatos Mekong” című beszámolóját, amellyel az egyszerre bizarr és gyönyörű teremtményekre hívja fel a figyelmet. A beszámolóban bemutatott 15 faj között szerepel egy új repülő mókus faj (Biswamoyopterus laoensis), amelynek egyetlen példányát egy laoszi vadhúspiacon gyűjtötték be. Jellegzetes vörös és fehér bundájával a laoszi óriás repülő mókus az első megismert repülő mókus faj Dél-Kelet Ázsiában.

Kambodzsában a kutatók egy új poszátát találtak a főváros, Phnompen kellős közepén. A kambodzsai varrómadarat (Orthotomus chaktomuk) először 2009-ben jegyezték fel egy rutin madárinfluenza-ellenőrzéskor. Az ezt követő vizsgálatok során tanulmányozták az állat tollazatát, hangját és genetikai állományát, majd hivatalosan is új fajként azonosították a madarat.

“A fajfelfedezések megerősítik, hogy a Mekong folyó vidéke egyike a világ biológiailag leggazdagabb és legváltozatosabb régióinak. Éppen ezért óvnunk kell ezeket a területeket, és meg kell akadályoznunk, hogy még több faj tűnjön el a bolygóról. A legfontosabb az lenne, hogy a kormányok támogassák a természetvédelmet és a fenntartható fejlődést.” – mondta Dr. Thomas Gray, a WWF Mekong-medence Fajvédelmi Programjának vezetője.

Vietnámban egy furcsa kinézetű denevért láttak még 2008-ban a Cat Ba szigeten, de egészen addig nem ismerték a fajt, amíg be nem fogtak néhány példányt. Ekkor a kutatócsoport megállapította, hogy egy korábban nem ismert fajról van szó. A Griffin hártyásorrú denevér (Hipposideros griffini) groteszk, húsos orráról ismerhető fel, amelynek szerepe van a denevérek által használt, visszhangok segítségével történő tájékozódásban.

Szintén Vietnámban fedeztek fel egy apró, szinte átlátszó halat, amelynek igen bonyolult testfelépítése van. A priapiumhalak csoportjába tartozó Phallostethus cuulong nemi szervei a szája mögött találhatóak. Fejjel párosodik, mely során a hím, a termékenység egyik ókori görög istenségéről, Priapusról elnevezett, horogszerű nemzőszervével csatlakozik rá a nőstényre.

Az őt felfedező kutató édesanyja után elnevezett Helen repülőbékáját (Rhacophorus helenae) szintén Vietnámban találták. Az óriási zöld béka a fák tetején siklik nagyméretű, úszóhártyás végtagjait használva, és csak párzáskor ereszkedik le az esőtócsákba. Helen repülőbékáját egy kis, alacsonyan fekvő erdőfolton találták, amelyet mezőgazdasági földterület vesz körül. Az alacsonyan fekvő trópusi erdők a fakitermelések miatt a világ legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. Helen fákon élő békáját még csak most fedezték fel, máris veszélyeztetett gyorsan szűkülő élettere miatt.

Egy másik, magasan repülő új faj, a repülő gekkó (Ptychozoon kaengkrachanense), melyet a thaiföldi Kaeng Krachan Nemzeti Park hegyvidéki örökzöld erdejében fedeztek fel. Az önmagát színével álcázó, mintás gekkó kitárja az oldalán és lábujjai között lévő bőrlebenyeit, ezzel segítve a siklást az ágakról a fa törzsére.

Egy laoszi barlangban Dr. Peter Jäger felfedezte a vadászpókok egy új faját (Sinopoda scurion), amely a világon az első felfedezett vak pókfaj: egyáltalán nincs szeme. Az állat látószervének visszafejlődése annak tudható be, hogy tartósan sötétségben él.

A Titokzatos Mekong jelentés 15-öt emel ki azon fajok közül, melyek a tudomány által újonnan lettek azonosítva 2012-ben és 2013-ban. Összesen 290 növény-, 24 hal-, 21 kétéltű-, 28 hüllő-, 3 emlős- és 1 madárfajt fedeztek fel ebben az időszakban a Mekong vidékén, amelyeket mind hivatalosan új fajként ismertek el a kutatók. Ez a terület érinti Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet, Vietnámot és Kína délnyugati, Yunnan tartományát. 1997 óta elképesztő számú, 2077 új fajt írt le a tudomány a Mekong-medencében és környékén.