Az első és második hullám lelkei

Fénytestvérek

Az első hullámba azok tartoznak, akik a csillagokból jöttek a Földre. Ők azok az ősi lények, akiket istenként vagy istennőként ismernek, akik eleinte végtelen Fénytestben jártak ezen a bolygón. A kezdetekkor a teremtés munkájában vettek részt, ők alapozták meg az energiamintákat, amelyek később lehetővé tették az anyagba való későbbi alászállásunkat. Az első hullámosok mindig fényoszlopként szolgáltak. Akár nyilvánosan, akár a színfalak mögött dolgoztak, mindig fontos szerepük volt abban, hogy a fényt megszilárdítsák, és a bolygót egyensúlyban tartsák. Ők azok, akikről a régi legendák, mint csillagokból jött vándorokról beszél. Azért jöttek ide, hogy emlékeztessék és felébresszék csillagtestvéreiket, akik már keresztülmentek azon, hogy háromdimenziós formát öltsenek. Ők csak kevés ideig maradtak a Földön. Néhányan távoztak, amikor Lemúria kiszakadt a mágneses hálóból. Amikor Atlantisz elsüllyedt, Shambala is eltűnt a fizikai síkról. Ez olyan frekvenciaváltást jelentett, amely lehetetlenné tette, hogy ebben a magasabb tudatállapotban a bolygón maradjanak. Ezért az első hullámból nagyon sokat visszatértek a csillagbirodalmakba. Mások maradtak, hogy alámerüljenek, és folytassák szolgálatukat a Földön.

Az itt maradt első hullámosok azóta, mindig odaadással szolgálták a célt, de munkájuk gyakran észrevétlen és el nem ismert volt. Tapasztalataik fájdalmasak, áldozataik nagyok voltak. Szolgálatuk hosszú ideje alatt attól a tudattól szenvedtek, hogy egyedül vannak és elvágva az Egytől. Súlyos felelősségük nehéz teher volt nagyon öreg lelkük számára.

Új építők

A második hullámmal érkezett lelkeknek kevesebb tapasztalataik vannak az anyagi világgal kapcsolatban, mivel kevesebb megtestesülésen mentek át, mint az első hullámosok. Idejük nagy részét ettől a bolygótól távol, más bolygókon töltötték. Ők újabb, fiatalabb lelkeknek tekinthetők, de csupán a földi tapasztalatok szempontjából. Ők ugyanolyan régóta léteznek, mint az első hullámosok, egyszerűen csak nem a Földön szerezték tapasztalataikat. A második hullámosok fő feladata, hogy megalapítsák a Földön az egység új oktávját. Ők az isteni rendelkezés építői és hordozói. Nem foglalkoznak az energiák megszilárdításával, hiszen az az első hullámosok feladata volt. Sokan közülük alig férnek a bőrükbe, annyi alkotással és teremtéssel kapcsolatos ötlet feszíti őket. Sajnos ez a teremtőerő addig nem nyilvánulhat meg teljesen, amíg az egységbe való átalakulás végbe nem megy. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az első és második hullámosok együtt dolgozzanak a hátralevő időben.

A nagy átalakulás

Sok első hullámos kimerült a háromdimenziós, anyagi világban való túl hosszú elmerülés során. Szükségük van a második hullám friss energiájára és optimizmusára, hogy beteljesíthessék küldetésüket. Érdekes, hogy gyakran ugyanabból a hullámból választunk magunknak barátokat, amelyhez mi is tartozunk, mert így mélyebb a megértés közöttünk. A párkapcsolatokban azonban épp az ellenkezője igaz. Az első és második hullámosok egyesülése sok hasznos eredményt szül. Az első hullámosok adják a tapasztalatokat, a szükséges ismereteket és a bölcsességet, a második hullámosok energiájukat és lelkesedésüket. Mivel az első hullám azon tagjai, akik úgy döntöttek, hogy elhagyják ezt a bolygót, 1992-ben elkezdtek elutazni, és 2011 végén az utolsó is elhagyja a bolygót. Nagyon fontos ezért, hogy a második hullámosok gyorsan aktiválódjanak. Erejük és hatalmuk teljében kell lenniük, hiszen a bolygó alapjaiban fog megváltozni. Ez olyasmi, mint az őrségváltás: át kell venniük a második hullámosok helyét. Miután ez az átmenet befejeződött, képesek lesznek végre nyíltan megjelenni és alkotni. Örömmel teljesíthetik be feladatukat. Ez a csillagbolygó fel fog emelkedni az egységbe, miután betöltötte eredeti feladatát, vagyis azt, hogy a megosztottság iskolájaként szolgált.