Ne legyél túlságosan anyagias, mert a pénz nem minden. Csak hiszed, hogy boldogságot és biztonságot vehetsz vele, ez csak a látszat, mindezt megkaphatod nélküle is, mert megtudod adni magadnak. A pénz egyszükséges eszköz legyen, ne a cél, ne a mindenség. Ne az boldogítson, hogy van, mikor ezer más tényezőtől lehetnél boldog!

Akkor leszel igazán egészséges, ha belülről rendbe teszed magad. Minden betegségnek lelki oka van. Élj tudatos életet, törődj a lelkeddel és nem leszel beteg!

Néha kell panaszkodni. De mértékkel. Ha túl kevésszer teszed, benned marad a sok rossz és fájdalom, ami csak betegségeket és bajokat fog szülni. Ha túl sokat teszed, akkor már mintegy mágnesként csak azt vonzod be, amiről beszélsz. Tanuld meg kiönteni a szívedet megfelelően. Ehhez egy jó alkalom és egy jó ember kell. Szentelj megfelelő körülményeket neki, mintha egy szeánsz lenne, és akkor válik gyógyító jellegűvé, megszabadulva a tehertől, jó tanácsokkal leszel ellátva és reménnyel mehetsz tovább.

Ha szomorú vagy, akkor csupán még több szomorúságot biztosítasz magadnak. Ugyanez vonatkozik a depresszióra. Ne légy tömegcikk azzal, hogy te is annak vallod magadat, mert manapság mindenki az. Persze, mindig lehet okod a szomorúságra, de az örömre is. Inkább kezd magadat boldognak, optimistának és elégedettnek vallani, és ha most még nem is az vagy, hamarosan leszel. Így teremtetted meg magadnak a szerencsétlenséget, a pechet, a szomorúságot is. Sokat mondogattad...

Mindig emlékezz rá, hogy te vagy filmed forgatókönyvének rendezője.

Minden stressz önként vállalt, mivel a stresszt keltő helyzeteket szabad akaratodból választod. El is kerülhetnéd, meg is oldhatnád, mindegy, hogy te idézed elő vagy a nyakadba szakad. Stressz az, amit te ítélsz meg. Félelem az, amit annak ítélsz meg. Probléma az, amit annak ítélsz meg. Minden csupán döntés kérdése. Miért nem döntesz úgy, hogy mindez nem létezik, nem zavar, erős vagy és magabiztos, aki bármire képes?

Amikor nem vagy biztos magadban, az erődben, a képességeidben, akkor fájdalommal tereled el magadat. De miért nem vagy biztos? Mert nem nyertél, nem kaptál valamit? Mert nem biztosítottak róla, nem dicsértek meg? Ne a mások szavai alapján mérd erődet vagy tehetségedet, hanem aszerint, ami te érzel! Ha te azt mutatod erős, okos, tehetséges vagy, más is annak fog látni.

Ahányszor sajnálsz valakit, annyiszor erősíted újra a szenvedését. Ha sajnálod, attól jobb lesz neki? Nem, még meg is szégyeníted. Ha nem tudsz érte mit tenni, legalább ne sajnáld. Inkább önts belé reményt!

Azért félsz magadba nézni, mert félsz attól, hogy mit találhatsz ott. Félsz megtalálni a sötétséget, félsz változásokat eszközölni a leltár alapján, és félsz az önutálattól is. Mindezek a félelmek arra késztetnek, hogy elfuss és elrejtőzz saját magad elől. Rosszul teszed.

Vigyél véghez mindennap kisebb- nagyobb csodákat, azáltal, hogy szívedből, elmédből, fejedből fényt bocsátasz ki és betakarva őket. Bármilyen módon, ahogy csak tudsz, vigyél fényt, örömöt mások életébe. Egy kis segítség, egy kis szeretet, bármilyen apróság csodaszámba mehet. De mindezt csak szeretetből és önzetlenségből tedd. Ne várj érte semmit és ha nincs kedved, akkor ne tedd.

A boldogság keresését a teljesség vágya hajtja. Légy boldog, ha már boldog vagy, és így is lesz. De tanuld meg azt becsülni és értékelni. Mert ha nem teszed, nem is kapod meg, hiszen úgy se értékelnéd azt. Ne úgy tekints a boldogságra, mint egy mesebeli ideára, hiszen annyi mindentől lehetsz boldog. Ne a boldogságot, hanem az utat keresd, amin folyamatosan járva örömök és lehetőségek várnak, hogy olyan életet építhess magadnak, amilyet csak szeretnél.

Ne kergess semmit, hanem kérj inkább, és tárd ki a karod, hogy kapni tudj. Figyelj a jelekre.

Amint hozzákezdesz a változásnak, azok olyan gyorsan fognak jönni, amennyire neked kényelmes.

Hogy várhatod, hogy bármi is jobb legyen, valami jó történjen veled, ha te magad sem hiszel szívből benne?