Gyógyító üzenetek az angyaloktól

Az árulásról

Mi az árulás lényege? Az, hogy úgy érzed, megbántottak vagy nem szeretnek? A valóságban az az ember, aki megbánt, csakis saját magát árulja el. Ez az ember akaratlanul kavicsot dobott egy tóba, és az így keltett hullámok nagy fájdalmat okoztak neked, ahelyett hogy tiszta szeretetet tükröztek volna. Most el akarod árulni saját magadat azzal, hogy az igazi énedet hátrahagyod, a tudatodban eltemetve? Ha a fájdalmadra koncentrálsz, azzal csak még több fájdalmat okozol magadnak. Saját magadnak sokkal nagyobb károkat tudsz okozni, mint mások, ha folyamatosan erre a fájdalomra koncentrálsz.


Ne foglalkozz a fájdalommal!

Ne árts magadnak még többet azzal, hogy a fájdalmas elmélkedés útját járod. Senkinek sem teszel jót azzal, ha a tenyereden hordozod ezt a fájdalmas és bántó szituációt. De mégis meg kell gyógyulnod valahogyan. Ha megtisztítod magad a fájdalomtól, akkor egyrészt szabaddá teszed a tudatodat, másrészt pedig megszabadulsz attól a mély és fájó sebtől, amelyet az okozott, hogy csalódtál valakiben, akit szeretsz.



Lásd meg, hogy az angyalok körülötted köröznek, és vedd észre, hogy egyre közelebb jutnak hozzád.


Ráadásul egyre többen vannak. Kiterjesztik a szárnyaikat, hogy azok egyetlen gyűrűként körülfonjanak téged, és arra kérnek, hogy tedd a tenyeredet erre a szárnygyűrűre. Hadd melegítsenek fel téged a tenyereden keresztül a szeretetükkel! Érezd, hogy azokat a dolgokat, amelyek megbontják az energiáid egyensúlyát, olyan helyre viszik, ahol béke és biztonság van.




Az árulás miatt érzett haragodat vidd át az elmédből, a szívedből és a zsigereidből az ujjaidba, és küldd el nekik. Add nekik minden gyengéd és édes érzésedet: a szeretetedet, amelyet úgy érzed, hogy a barátod árulása elvett belőled. A szégyen és a butaság érzését, mert úgy érzed, hogy tudnod kellett volna, hogy nem bízhatsz ennek az embernek az őszinteségében. Azt az érzést, hogy már megint olyan kapcsolatra pazaroltad az idődet, amely sehová sem vezetett. Pontosan tudják, hogy mit érzel.

Azonban miközben átérzik a fájdalmadat és átveszik a terheidet, egy pillanatra sem felejtik el, hogy valójában nincsen se árulás, se fájdalom. A tiszta szívbéli kapcsolat közted és a másik ember között nyomot hagyott az idők végezetéig, és a szeretetteljes pillanataitok hozzáadódtak az Univerzumhoz. Ezt a szeretetet soha nem lehet semmissé tenni, és semmi szükség arra, hogy bármit is megbánj.


A boldogságról

Amikor elképzeled a boldogságot, azt hiszed, hogy olyan dologról van szó, amit keresned kell, és ha megtaláltad, le kell győznöd és el kell fognod. A boldogságot olyasminek képzeled, mint egy vadállatot, mert úgy gondolod, hogy az igazságod csak illúzió a természetben. Hidd el nekünk, hogy ez nem így van! Ha visszautasítod azt, ami túl egyszerűnek tűnik, akkor nem veszed figyelembe azt a bátorítást és megerősítést, ami könnyen elvezetne az otthonodba.
Ne gondold azt, hogy óvnod kell a testedet vagy a helyzetedet a károktól, miközben a magadon kívüli igazságot keresed. Hiszen amikor azt gondolod, hogy egy dolgot, amitől félsz, el kell cserélned egy másikra, amire vágysz, akkor folyamatos rettegésben tartod az elmédet.


Nincsen semmi valóságos dolog, amit elveszíthetsz

Semmi értékes nincs, ami miatt nélkülöznöd kellene, csak akkor, ha te így döntesz. De még ezt is semmissé teheted, csak egyszerűen kívánd azt, hogy szűnjön meg és újuljon meg. A boldogságban nincsen semmi összetett vagy bonyolult, hiszen az egyszerűség az egyik fő összetevője. Ezért örvendezz az igazi lényeged valóságos természetének! Örvendezz az élő szellemnek, amely te vagy, és amelyet Isten szent célok érdekében teremtett. Örvendezés közben pedig fürdőzz azoknak az ajándékoknak a csodálatában, amelyek belőled teremnek, a te kívánságodra.


A magányról

Az angyalok annyira szeretned téged, hogy a tudatod csupán pislákoló fénysugár a szívedben rejtőző hatalmas mosolyhoz képest. Nem érted, mennyire nagyszerű vagy, ezért elfordulsz, nem akarod ezt meglátni, mert attól félsz, hogy a benned lángoló fény ragyogásától meg fogsz ijedni.

Lásd meg a nagyságodat!

Ne fordulj el a fénytől, amely el fogja űzni az ürességet belőled, és olyan valódi és örök szeretettel fogja megtölteni, amelyhez hasonló más helyen, más időben nem létezik. Melegen öleld a karjaidba az anyagát, mert nem tehet mást, mint hogy szeretettel, örök és tiszta szeretettel betölti az ürességet, amit magadban érzel.