Szent pihenő

Az élet kihívásainak soha nincs vége

Ahogy magad mögé nézel kedves vándor, aki e sorokat olvassa, világosan láthatod a hosszú utat, amit megtettél. Kérlek, lélegezz néhányszor, és ne hidd, hogy egyetlen pillanat is hiábavaló lett volna! Most szinte fájdalmas részletességgel látszik minden küzdelmed és szenvedésed, akárcsak a nagy örömek, amelyeket megéltél.

Mély, szerető együttérzéssel áldj meg mindent, amit tapasztaltál, hiszen tudod, hogy nélkülük nem az lennél, aki ebben a pillanatban vagy.

Emlékezz azokra az emberekre, akikkel utad során találkoztál

Néhányan közülük szerettek téged, de legtöbbet mégis azoktól tanultál, akik utadba álltak, gátolni akartak az előrehaladásban. Habár akkor ellenségnek tűntek, most nézd meg őket újra! Ugye ebből a távolságból már érted, hogy ők valójában a segítőid voltak, mint ellenfeleid, akik nem hagytak nyugodni, amíg rá nem vettek a változtatásra, hogy erősebb legyél, hogy kifejleszd magadban az együtt érző megértést, hogy ne ítélkezz mások felett.

De térjünk vissza a szerető embertársakra…, az összetört szívek, amiket mindannyian magunk mögött hagyunk. Csupán azért nyitjuk ki szívünket szerető bizalommal, hogy időről időre újra csalódnunk kelljen? Megfogadjuk, hogy soha többé nem szeretünk, de természetesen a földi fogadalmakat mindig megszegjük.


Vissza az egységbe

Ismét megnyitod szívedet, némi vigaszt találva egy olyan kapcsolatban, amelyet az Ég akaratának érzel. Mert a lelked sóvárog az egykor megtapasztalt végtelen szeretet után. Az egység és a teljesség élménye újra és újra beterel egy partnerkapcsolatba. Úgy érzed, hogy a teljes egység csak rajtad kívül valósulhat meg, akkor, ha megtalálod ehhez a tökéletes személyt. Előbb vagy utóbb, de azért felismered, hogy az igazi egység csak benned valósulhat meg. A kiteljesedés és tökéletesedés érdekében jöttél a földre, ebbe a testbe, így minden egyes kapcsolat, esemény, amit átéltél, tükör volt, tökéletesen mutatván azt, amilyen voltál vagy éppen nem voltál. Amit észrevettél és hiányoltál a másikban, azt valójában a saját magadról állítottad. Amint befelé fordítottad a figyelmedet, megtaláltad, amit olyan régóta kerestél.


Miért olyan fáradságos küzdelem felébredni? Miért kell a tudatlanság mély álmának fájdalmát és szenvedését megélni?

Az angyalok erre ezt válaszolják:

"Kérlek benneteket, testvéreim értsétek meg, hogy a háromdimenziós lét szférájába való teljes beolvadás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megvalósítsátok célotokat. Ha ép emlékezettel szálltatok volna alá az anyagba, ki tudtátok volna fejleszteni a többi ember iránti részvétet és megértést? Avagy alsóbbrendűnek, nyűgnek tartottátok volna őket?"

A földi születés alkalmával cselekvő, tevékeny Szeretetként jelenhetünk meg. Milyen nagyszerű alkalom arra, hogy kifejezzük lényünk teljességét különböző testeken, elméken és érzelmeken keresztül! A harc és az alvás évei valójában egy pillanat inkarnációkon átívelő létünk végtelen történetében, amely túl rövid ahhoz, hogy ennél többet nyavalyogjunk rajta. Lendületünk elvesztése helyett, jobb kisebb lépésekben a folyamatos haladás.


Jövő héten angyali közreműködéssel önvizsgálatot tarthattok.



Felhasznált irodalom:
Rajinder Singh:A lélek ébredése, Solara: Csillagszülöttek