Vágjunk bele!

Sokan szinte egyáltalán nem tudják elképzelni, hogy készül egy ruha. Hogy kerülnek oda az ujjak a pólóra, vagy hogy a fenébe lehet összeállítani egy övrészt? Vannak, akik fogékonyak a logikus gondolkodásra, és szinte maguktól rájönnek arra, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kiszabott alkatrészek, mások viszont úgy forgatják, nézegetik a darabokat, mint egy egyéves gyerek a kirakós játékot.

Amikor elkezdtem varrni tanulni, én is inkább az egyévesek szintjén voltam. Nehezen tudtam elképzelni hogyan lesz egy darab anyagból egy jó szabású miniruha. Idővel azonban egyre logikusabbá váltak a dolgok. Hogy az embernek két lába van, de szerencsés esetben mindkét lábunk egyforma, ezért elég csak az egyik lábunkról mintát venni, és még ehhez hasonló egyértelmű, mégis bonyolultnak tűnő dolgok. Hogy ha egy anyag keresztbe nyúlik, a szabásmintákat is célszerű úgy forgatni, hogy a kész ruha is megfelelően nyúljon rajtunk. A lényege az egésznek az, hogy előrelátóan kezdd el a munkát!


Jó ha tudod: az anyag színoldala az a része, ami viseléskor kívül van. Fonákoldalnak nevezzük az anyag másik (visszás) oldalát, ami viseléskor nem látszik.


Az anyagok előkészítése a szabáshoz:

Miután levetted a méreteket, és kiválasztottad a megfelelő szabásmintát, esetleg egy meglévő ruhadarabod alapján szeretnél egy újabbat megvarrni, nagyon fontos, hogy a megfelelő anyagot válaszd ki hozzá.

Ha anyagot vásárolsz, jól előre ki kell gondolni azt is, hogy a hajtásszélekre is maradjon, illetve, hogy a kiválasztott anyag mennyire nyúlékony és milyen irányban kellene, hogy az legyen. Milyen a tartása, az esése, hogy a varrásra kerülő ruhadarabhoz milyen típusú anyag felel meg a legjobban. Vannak bizonyos anyagok, melyeket a szabás előtt be kell avatni, (pl. kimosni, átvasalni) hogy végleges formáját kapjuk, illetve ne érjen meglepetés az első mosás után. Nehogy a szuper topod gyerek pólóvá alakuljon!

A pamut, vagy len anyagokat tedd meleg vízbe, és hagyd kb. egy napig állni. Szárításkor a legjobb valami sík helyre teríteni az anyagot, hogy ne nyúljon ki. Amikor mér nedves, forró vasalóval vasald át, MINDIG hosszirányban!

Tiszta, vagy más rostokkal kevert gyapjúból szőtt anyagokat terítsd lepedővel fedett asztalra és a fonák oldala felől addig vasald, míg meg nem szárad. Dupla szélességű anyagokat összefogva vasald, úgy, hogy a színoldala legyen belül.
Előfordul, hogy a vásárolt anyagod nem minden sarka derékszögű. Ilyenkor valaki segítségével fogjátok meg az anyagot és a kevésbé hegyes szögű saroknál addig nyújtsátok, míg az anyag mind a négy sarka derékszögű nem lesz. Ezután tedd az anyagot egy pokrócra és nedves ruhán át vasald le, hogy a szálak rögzítődjenek.

Figyelj! A vasalóruhán nem szabad varrásnak lennie, mert összebolyhosíthatod vele az anyagot.

A gyapjú- és pamutanyagoknál mindig különösen figyelj a vasalásra, hogy az anyagszélek ne nyúljanak ki, ne hullámosodjanak meg.


Ha hibás az anyag?

Szabás előtt alaposan nézd át, hogy van-e valamilyen hiba az anyagon, ha látsz ilyet, jelöld körül fehér cérnával, és szabásnál figyelj oda, nehogy a kész ruha egy jól látható pontjára kerüljön. Ne feledd átvasalni a hajtott éleket is!

Fontos! Mindig tudd, hogy melyik az anyag színoldala! Vannak olyan szövetek, melyeknél nehezen lehet megállapítani, ezért nem árt megjelölni a fonákoldalt egy elütő színő cérnával.


A szabásminták használata

Egy jó szabásminta már fél siker. Figyelj arra, hogy nagyon pontosan szabd ki az anyagot! A szabásminták rajzolásánál segédvonalakat használnak, melyek megkönnyítik a szabásminták pontosabb kialakítását. A segédvonalakat vékonyan kell meghúzni, a minta körvonalait pedig vastagon.
A szabásmintákat könnyebb felvázolhatóság céljából különféle mértani formákba foglalják (szögek, négyzetek, téglalapok), méghozzá úgy, hogy valamennyi ruhadarab hátának és elejének szabásmintáit egy-egy derékszögbe foglalják, az ujjak szabásmintáit téglalapokba, négyzetekbe, a gallérok és kézelők mintáit pedig téglalapokba.

Mivel a test két oldala egymással szimmetrikus, a szabásmintákat szélességében csak felerészben , hosszúságában viszont egészben rajzolják meg.

A szabásnál a szabásmintát kétszeresen összehajtott anyagon rögzítik és így egyúttal az alkatrész párját is kiszabják. (pl, jobb ujja minta megfordítva adja a bal ujját). Ha esetleg nagyobb az eltérés a két karod, lábad melled stb... között, érdemes mindkét oldaladhoz külön mintát készíteni, és olyankor nem elég csak az egyik oldalhoz rajzolni.

Ha a jobb- és baloldal közötti különbség nem olyan nagy, elég csak az egyik oldalról mintát készíteni. A szabáshoz a mintákat ki kell vágni, és a varrásokat ábrázoló körvonalak mentén úgy fektesd az anyagra, hogy minden egyes varráshoz és a szegélyekhez megmaradjanak a szükséges varrószélességek (ráhagyások).

A szabásminták kialakításánál minden egyes vonalat abc-sorrendben megállapított betűkkel jelölünk.

A szabásmintát nagy ív papírra rajzoljuk és az ív baloldalára feljegyezzük a méreteket, olyan sorrendben, amilyenben levettük őket.

A szabásminta elkészítéséhez és a szabáshoz szükséges eszközök:

- hegyes ceruza
- radír
- centiméter
- 0,5-0.8 méteres vonalzó
- nem árthat egy szögmérő sem
- selyempapír ha magazinból másoljuk át a mintát
- könnyebben körbejelölhetjük a vastagabb papírból készült szabásmintákat, de ne feledd a vassárszélességeket! (általában 1cm, de a szabásvonaltól is függ)
- jelölőkréta, vagy szappan
- megfelelően éles szabóolló (pl. Fiskars)
- egy kisebb méretű olló a kritikusabb sarkokhoz