Ásványvizeink a lehető legjobb választás szomjunk oltására, hisz a védett felszínalatti rétegekből származnak, ebből adódóan kivétel nélkül mind tiszta és szennyeződésmentes.

Összetételük (ásványi anyagtartalmuk) ismert és állandó. Legfontosabb oldott ásványi anyagok a Kalcium, Magnézium, Kálium és Nátrium. Ezek mindegyikére szüksége van a szervezetünknek a megfelelő működésének biztosítására.
A palackozás során az üzemeknek biztosítani kell, hogy a széndioxidot leszámítva más idegen anyag nem kerül bele, és mikrobiológiailag tiszta marad. Ennek érdekében a palackozást a víz forrásának helyén kell elvégezni.

Mit is nevezünk ásványvíznek?

A mai definíció szerint ásványvíznek nevezünk minden olyan ivóvizet, amely legalább 500mg/l oldott ásványi anyagot tartalmaz. Döntő többségük szénsavmentes, amit a palackozás során dúsítanak.

Érdekesség, hogy a régi meghatározás szerint 1000mg/l volt az ásványi anyag határérték, de mivel az Európai Unió területén fellelhető legtöbb ásványvíz nem esett bele ebbe a kategóriába (kivéve a magyarországi vizeket), ennek okán megváltoztatták az értéket.

Ásványvizek csoportosítása:

Az ásványvizeket két szempont alapján csoportosíthatjuk. Egyrészt az oldott összes ásványi anyag tartalom alapján, tehát, hogy egy liter ásványvíz mennyi ásványi anyagot tartalmaz, illetve ásványi anyag összetételük alapján. A következőkben ezt szeretném részletezni.

I. Ásványvizeink csoportosításának legegyszerűbb módja, hogy mennyi oldott ásványi anyagot tartalmaznak. Ennek értelmében beszélhetünk olyan ásványvizekről, amelyek ásványi anyagokban:
– Nagyon szegény – <50mg/l
– Szegény – 50< x >500mg/l
– Átlagos – 500< x > 1500mg/l
– Gazdag – >1500mg/l
Mikor ásványvizet vásárolunk, maradjunk az átlagos tartománynál, az ennél magasabb ásványi anyagot tartalmazó vizek fogyasztása már csak ivókúra esetében, vagy orvosi felügyelet mellett ajánlottak fogyasztásra.

II. A másik csoportosítási mód az oldott ásványi anyag összetétel. Ennek alapján beszélhetünk:
– Földes-meszes ásványvizek: jelentős Kalcium, Magnézium és Hidrogén karbonát tartalmuk, ide tartozik például a Parádi, a Kékkúti és az összes Budapesten feltörő víz.
– Alkalikus ásványvizek: jelentős Kálium, Nátrium és Hidrogén karbonát tartalmuk, legismertebb képviselője a Salvus víz.
– Keserűvizek: erős hashajtó hatásuk miatt csak gyógyászati célra ajánlatosak, napi fogyasztásra semmiképp! Idesorolhatók a patikákban beszerezhető Hunyadi János és Ferenc József víz.
Érdemes megemlítenünk még négy további csoportot, de ezek szintén csak ivókúrára vagy fürdőzésre ajánlhatók, ezért csak említésképpen sorolnám fel őket az alábbiakban:
– magas vas tartalmú vasas vizek,
– jódtartalmú jódos vizek,
– kénes ásványvizek
– Radon tartalmú radioaktív vizek

Mit válasszunk?

Mint a legtöbb élelmiszernél az ásványvizek esetében is érdemes egy kis figyelmet fordítanunk a címkére. Ez azért is fontos, mert minden ásványvíz más-más mennyiségben tartalmazza a különféle ásványi anyagokat. Például az Apenta ásványvíznek elég magas a Nátrium tartalma, de Káliumot egyáltalán nem tartalmaz. Ezzel szemben a Theodora Kékkúti ásványvíznek megfelelő a Kálium és Kalcium tartalma is. Éppen ezért próbáljuk elkerülni, hogy leragadjunk egy bevált ásványvíznél. Helyette inkább törekedjünk a változatosságra! Váltogassuk a különböző ásványvizeket, legalább két-három fajta közül fogyasszunk minél gyakrabban.