A beszéd fejlődése a baba első évében

Az újszülött „beszéde”

Az újszülöttek is kommunikálnak, de természetesen még nem szavakkal, sőt nem is tudatosan. „Mondanivalójukat” kizárólag a sírásukkal fejezik ki. Az első hetekben még az édesanya számára is komoly feladat lehet, hogy megfejtse gyermeke sírásának okát, de a visszajelzések hatására (mindkét fél részéről!) hamarosan differenciálódik a sírás. Más lesz az „oá”, ha a baba éhes, más, ha fáradt, vagy, ha ki kell cserélni a pelenkáját. Elengedhetetlen, hogy a sírásra ebben az életkorban (is) azonnal reagáljunk, mert gyermekünk csak így fogja megtanulni, hogy miképpen kérjen segítséget, ha baj van, valamint azt, hogy mindig számíthat ránk.

A két hónapos baba

Nagyjából 6 hetes korban ajándékoz meg bennünket a kisbabánk az első igazi, úgynevezett szociális mosollyal. Ez az a kedves mimika, amely már nem az arcidegek játékának köszönhető, hanem annak, hogy a gyermekünk felismert bennünket, és örül nekünk. Ezt a szavak, hangok nélküli kommunikációt (és ezzel együtt a szülő-gyermek kapcsolatot) erősíti fel néhány héten belül az első akaratlagos hangok kiadása. Ez a gügyögés általában hosszan elnyújtott magánhangzókból áll, melyekhez rövid mássalhangzókat is kapcsol a baba. Ebben a korban még azokat a hangokat is használja, amelyek nem találhatóak meg az anyanyelvében. Mosolyával, hangjelzéseivel, rúgkapálásával egyszerre kommunikál, azt jelzi: jól érzi magát, örül a törődésnek. A sírása tovább differenciálódik, egyre több érzést, hangulatot tud kifejezni általa. Továbbra is fontos, hogy ne hagyjuk őt sírni, próbáljuk azonnal megfejteni kesergésének okait!

A három hónapos baba

A harmadik hónapra a beszéd – és összességében a kommunikáció – óriási fejlődésen megy keresztül. Amikor a baba jól érzi magát, a gőgicsélés mellett hangosan, gurgulázva kacag. A hangokat még mélyen, hátul képzi, még erre az időszakra is jellemző, hogy mindenféle, az anyanyelvtől távol álló hangokat is használ. Elkezdődik az utánzás ideje, elsősorban akkor, ha a baba meghitt közelségből figyelheti, amint egy felnőtt, vagy nagyobb gyerek beszél hozzá. A szem tájékáról immár a száj mozgására csúszik a figyelme, és ajkaival, nyelvével ő is hangképző mozdulatokat tesz. Nagyon fontos a beszédfejlődés szempontjából, hogy naponta legalább félórát töltsünk el a babával nyugodt körülmények között úgy, hogy ez a ne a gondozás ideje legyen. Legalább ennyi időre van szükség olyan módon, hogy ne legyen háttérzaj, a szülő és a gyermek kizárólag egymásra tudjon figyelni.

A négy hónapos baba

A negyedik hónapban elkezdődik az igazi hangképzés. Továbbra is nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet beszéljünk hozzá, mégpedig úgy, hogy lássa arcunkat, szánk, nyelvünk mozgását, és így lehetősége legyen leutánozni azt. Sokat vitatott kérdés, hogy szabad-e a picikhez gügyögve, emelt hangon beszélni. Általánosságban elmondható, hogy a gyermek iránt érzett szeretetünk önkéntelenül is egy kicsivel magasabb hangszínt hoz ki belőlünk. Ez még nem baj. A fontos az, hogy sose legyünk természetellenesek, amikor a babához szólunk. Ebben a korban egyébként még mindegy, hogy miről beszélünk, csupán az számít, hogy minél többször, minél közvetlenebb formában tegyük ezt. A legjobb, ha minden tevékenységünket „tolmácsoljuk” a baba számára. Így megtanulja a szavakat, hangokat egy-egy tevékenységhez kapcsolni.

Az öt hónapos baba

Az ötödik hónapban tovább tökéletesedik a hangképzés, megkezdődik a g, k hangok képzése. A baba előszeretettel ismételget szótagsorokat, és az őt ellátó felnőttel sajátos kommunikációt fejleszt ki. Már nem pusztán a sírásával jelzi igényeit. Egyéb módokon, gügyögéssel, nyöszörgéssel képes hívogatni édesanyját. Ezt a sajátos kommunikációt legtöbbször csak ők ketten képesek értelmezni, ezzel is szorosabbá téve a kettejük közötti kapcsolatot.

A hat hónapos baba

Féléves korban kezdődik az elöl képzett hangok gyakorlása. A baba még nem érti a folyamatos beszédet, de egyes gyakran használt szavakat (pl. apa, anya) már összekapcsol a hozzájuk tartozó képpel. Örömmel ismételget bizonyos szótagokat, pl. „mama, baba, papa”, stb. Ez még nem azt jelenti, hogy kimondta az első szót, de természetesen hasznos lehet, ha ilyenkor megerősítjük őt: „Igen, itt van a baba”. Ezzel is elősegíthetjük, hogy mielőbb megértse az őt körülvevő személyek, tárgyak neveit. A 6 hónapos baba sokat gügyög, nemcsak társaságban, de akkor is, ha egyedül játszik. Szereti és keresi az emberek figyelmét, szívesen kommunikál a maga módján hangokkal, mimikával.

A hét hónapos baba

Még mindig fontos, hogy a gyermek nyugodt körülmények között, csendben figyelhesse a beszéd hangjait, az ajkak mozgását. Mostanra egyre több szót megért, akkor is, ha nem látja a személyt, vagy tárgyat, amelyre a szó vonatkozik. Például az apa szóra keresni kezdi édesapját, ha az nincs jelen. Az ismerős szavakat cselekvésekkel is összekapcsolja, például pá-pá szókapcsolatra integetni kezd, ugyanakkor vannak szavak, amelyeket csak a megszokott helyzetekben ismer fel. Ébrenlétének minden pillanatában fogékony a beszédtanulásra, ezért fontos, hogy minél többet beszéljünk hozzá.

A nyolc hónapos baba

Kisbabánk most már egyre gyakrabban és egyre hangosabban kísérletezik saját hangjával. Játék közben gőgicsél, énekelget, hol magasabb, hol mélyebb hangokkal játszik. Már sok szót ismer, ezeket képes cselekvésekkel, helyzetekkel összekapcsolni és fordítva. A leggyakrabban használt szavakat már pontosan érti, pl. a nem szóra rázza a fejét. Egyszerre használja kommunikáció céljára a hangokat és a mimikáját is. Pl. ha nem kér többet az ételből, akkor elfordítja a fejét, ha nincs kedve valamihez, akkor sírós hangon nyekereg. Gügyögésének ritmusa, dallama egyre inkább hasonlít az anyanyelv beszédének dallamához.

A kilenc hónapos baba

A gyermek ebben a korban már legalább húsz szót ismer és megért. Fontos, hogy a baba tiszta, érthető beszédet halljon maga körül, és semmilyen háttérzaj ne zavarja, amikor beszélünk hozzá. (Pl. meseolvasáskor ne szóljon a tévé.) Egyre aktívabban részt vesz a beszélgetésekben, maga is rájön, hogy hangjelzéseit a gesztusokkal erősítheti. Örül, ha megértjük, amit mondani akar.

A tíz hónapos baba

A tíz hónapos gyermek már felismeri a saját, és a környezetében élők neveit és a gyakran hallott zörejeket. Az állandó háttérzaj késlelteti a beszéd fejlődését, és a szelektív hallás kialakulását, ezért igyekezzünk minél gyakrabban csendet teremteni a baba körül. A csendben lehetősége van rá, hogy megfigyelje a mások és saját hangjait, és ezeket játékosan ismételgesse. A megszokott szövegkörnyezetben egyre több új szót, szókapcsolatot ismer fel, és ezeket szinte napról napra folyamatosan bővíti.

A tizenegy hónapos baba

A hangképzés még magasabb szintre jutott, a baba anyanyelvének már szinte valamennyi hangját ismeri és használja. A szavakat már nemcsak megérti, de rájuk is mutat, ezzel segítve önmagát a megértésben. Fejleszthetjük, ha meseolvasás közben megállunk egy-egy képnél, és többször elismételjük a képen látottakat. Hosszú mondatok helyett elsősorban kulcsszavakat használjunk, a baba így könnyebben megjegyzi és összekapcsolja a szót a képpel. Hasonlóképpen séta közben is ismertessük meg mindazzal, ami az utunkba kerül. Az állatoknak, egyes tárgyaknak a nevét az általuk kiadott hanggal is összekapcsolhatjuk. Így hamarosan akár egyszerű kis szerepjátékokba is bevonhatjuk, amelyekben ő játszhatja a kutya, vagy cica szerepét. Egyszerű dalokkal, mondókákkal fejleszthetjük a ritmusérzékét, és ezáltal a beszédkészségét is. A gyermek mindent leutánoz – ez a tanulási módszere – így a hallott szavakat, és a látott mozdulatokat is.

A tizenkét hónapos baba

A mozgás igen nagy hatással van a beszédfejlődésre, ezért észrevehető, hogy amikor a gyermek megteszi az első önállólépéseket, a beszéde is rohamos fejlődésnek indul. Megjelennek az egy-és két szótagos szavak. Még mindig a megszokott szituációban nyernek értelmet számára a mondatok, ezért ajánlott keresni és ismételni ezeket. Viszonylag hosszú beszédre is képes már odafigyelni. Passzív szókincse jóval bővebb, mint az aktív. Ebben a korban is szívesen utánozza a felnőtteket, ezért a szavakat, mondatokat célszerű mozgással összekötni. Most már az anyanyelvében használatos összes hangot ismeri és használja, széleskörűen kommunikál: hív, kér, válaszol a maga módján. Legalább 60 szót felismer és megért.