Álláskeresés a Gyes idején

Gyes-ről munkába

A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben igen szerencsés az a nő, akinek a Gyed, Gyes időtartama alatt is megmarad a munkahelye, s ráadásul még vissza is várják őt a munkáltatói. Ebben az esetben nincs ok aggodalomra, minden bizonnyal simán fog menni a visszailleszkedés. Azt azonban nem árt tudni, hogy a visszatérési szándékodat időben, a tervezett dátum előtt legalább 60 nappal be kell jelenteni a munkáltatónál. Nehezebb a helyzeted, ha van ugyan munkahelyed, de sejthető, vagy akár egyértelmű, hogy nem szívesen vennének vissza. Korábban a munkáltatónak kötelessége volt a Gyes-ről visszatérő kismamát bizonyos ideig újra alkalmazni, ezzel is segítve a nők munkavállalását. Bár ma is sok szép szó elhangzik a családok támogatásáról, az anyák elhelyezkedésének segítéséről, a törvények sajnos szöges ellentétben állnak ezekkel a szavakkal. 2011. augusztus 1.-je óta a törvény pusztán annyit ír elő, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamát (ez tulajdonképpen a Gyes, munkáltatói szempontból) a munkáltató nem bocsáthatja el, sőt igény esetén köteles visszavenni, és további egy hónapig alkalmazni. Tudom, a "mérhetetlen jóindulattól" most te is felszisszentél, hiszen mindannyian tudjuk, hogy egy hónap arra sem elég, hogy a gyermeked beszokjon az óvodába. Azonban nem a mi feladatunk a törvényeket, vagy a törvényhozókat felülbírálni, ezért összpontosítsunk inkább arra, amit megtehetünk. Ne feledkezz el például arról, hogy a távolléted alatt összegyűlt szabadságokat a munkáltatónak ki kell adnia, vagy pénzben kifizetnie, amivel további időt, vagy egy szép összeget nyerhetsz búcsúzóul. S még mindig vannak rosszabb pozícióból indulók: azok az anyák, akiknek már a szülés előtt sem volt, vagy a Gyes ideje alatt szűnt meg a munkahelyük. Az egyetlen, amivel ők segíthetnek magukon, hogy új állást keresnek.

Hogyan keress?

Sokat pufogtatott közhely már a mondás: "Aki akar, az talál is munkát". Pár éve ez talán még igaz is volt, legalábbis az ország bizonyos részein. Ma azonban már sem a lakóhely, sem az életkor, sem az iskolai végzettség nem garancia arra, hogy egykönyen megtalálod álmaid állását. Az biztos, hogy az újsághirdetések böngészése messze nem elég ahhoz, hogy munkahelyet találj. Mire van hát szükség? Először is hatalmas adag kitartásra. Amikor elkezdesz munkát keresni, készülj rá, hogy sokáig, sőt nagyon sokáig kell majd várnod, mire egyáltalán találsz egy hozzád illő lehetőséget. Aztán előfordulhat, hogy további türelmes várakozásra lesz szükség, mire be is hívnak egy megpályázott állás ügyében interjúra. Majd újabb hónapokba telhet, míg fel is vesznek valahová, s egyáltalán nem garantált, hogy ez egy kellemes munkahely lesz. Rosszul hangzik? Igen, de azért ne keseredj el! Inkább idejekorán tedd meg a szükséges lépéseket! Állandóan járj nyitott szemmel, mert sosem tudhatod, hogy mikor botlasz bele egy kedvező ajánlatba. Ám legalább fél évvel a tervezett munkába állás előtt már tudatosan kezdj el keresgélni! Természetesen kihagyhatatlanok a napilapok, hirdetőújságok állás rovatai is, a különböző állásportálokon való regisztráció, de tudnod kell, hogy az állások nagy százalékát egyáltalán nem hirdetik meg. Ha mégis, akkor sem kizárt, hogy rég megvan rá a célszemély, csak hivatalból muszáj volt hirdetést feladni. Olyan világot élünk, amikor minden ember közvetlen környezetében van négy-öt munkanélküli, vagy olyan ember, aki szívesen váltana. Ezért okosan teszed, ha tudatod az ismerőseiddel, tágabb családod tagjaival, hogy munkát keresel. Így első kézből értesülhetsz egy-egy felvételről.

Azt is gyakran mondják, "mindegy mit, csak dolgozhassak végre!" Ebben persze van igazság, de ne felejtsd el, hogy nem túlélni akarsz, hanem élni. Vagyis olyan állásokat pályázz meg, amelyekről feltételezed, hogy megfelelnek a te képességeidnek, tudásodnak. Persze van, amit meg lehet tanulni, olyasmit azonban nincs értelme elvállalni, amiből egyenesen következik a kudarc, és az újabb munkanélküliség. Miután hadrendbe állítottál magad körül mindenkit, és megpályáztad az összes, szóba jöhető ajánlatot, nézz körül a házad táján! Vagyis keress olyan cégeket, vállalkozásokat, intézményeket, ahol szívesen dolgoznál! Nagy a valószínűsége, hogy éppen akkor nem lesz náluk felvétel (ámbár ez egyáltalán nem biztos), viszont jó eséllyel megtartják majd az önéletrajzodat, és egy későbbi üresedés során megkereshetnek.

A jó önéletrajz

Az önéletrajznak kulcsszerepe van a munkakeresésben, hiszen ezzel mutatkozol be leendő munkáltatódnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy külalakja tetszetős, tartalma pedig összeszedett, célirányos legyen. Mindenképpen fényképes önéletrajzban kell gondolkodnod, de a fotó ne a nyaraláskor készült, photoshoppal kivágott, teli szájjal vigyorgós kép legyen. Ha a végletekig igényes akarsz lenni, készíttethetsz az egyes szakágakhoz illeszkedő fotót magadról, műszaki területre például egészen komolyat, az üzleti élethez kosztümös-kontyosat, stb. Én azonban azt gondolom, bőven elég, ha nem túl nyitott ruhában, visszafogott mosollyal, rendezett frizurával nézel a fényképezőgépbe. Ma már egyre inkább szokás kézzel írott önéletrajzot kérni, ezt azonban csak akkor vállald be, kifejezett kitétele a felhívásnak, illetve, ha kifogástalan a helyesírásod és a külalakod. Mindegy, hogy kézzel, vagy géppel írod-e az önéletrajzot, mielőtt elküldenéd, olvasd át többször, de akár valaki mással is elolvastathatod, több szem többet lát alapon. Tény, hogy te te vagy, akkor is, ha több száz helyre pályázol, mégis igyekezz minden egyes álláshirdetéshez megváltoztatni picit az önéletrajzodat. A legjobb, ha a munkatapasztalatidat igazítod az adott cég profiljához, természetesen nem hazugságokkal operálva, csak az aktuálisan szükséges tapasztalatokat hangsúlyozva. Az önéletrajzoknak is többféle változata létezik, manapság az ú.n. amerikai típusú hódít, vagyis röviden, tömören, gondolatjelekkel felsorolva az egyes információkat. Ha valamit mégis bővebben szeretnél kifejteni, azt megteheted a motivációs levélben, de vigyázz, ez se legyen túl terjengős! Soha ne írj az önéletrajzba olyasmit, ami nem igaz, mert erre előbb-utóbb úgyis fény derül, és kellemetlen perceket okozhatsz magadnak a lódítással. Hallgatni azonban arany, azaz ne beszélj a hiányosságaidról, arról, ami nincs (pl. nyelvvizsga), és lehetőleg a gyermekeidről sem.

Ha nem sikerül...

Egy álláspályázat kétféleképpen lehet sikertelen: vagy be sem hívnak az interjúra, vagy behívnak, de nem téged választanak. Bármelyik rossz valósul is meg, nyilván nagy kudarcnak fogod megélni, s minél többször történik meg, annál nagyobbnak. Nehéz ilyenkor nem magadban keresni a hibát, s kell is, hogy átértékeld mindazt, amit tettél, vagy mulasztottál az ügy érdekében. Óvakodj azonban az önvádtól, vagy attól, hogy túl sokáig bánkódj egy elveszített lehetőség miatt! Igyekezz a kudarcokból is tanulni, legközelebb még jobban csinálni, és erősítsd magadban a gondolatot, hogy amelyik munkát nem kaptad meg, az valami miatt (még) nem is volt neked való. Az sem mellékes, hogy az esetek nagy százalékában a meg nem kapott munkáért nem a pályázó, hanem a körülmények (túl sok jelentkező, stb.) a felelősek. A kapott időt próbáld meg pozitívan felhasználni, tanulj, építsd magad, játssz még többet a gyermekeddel! Hamarosan úgyis nagyon elfoglalt, dolgozó nő leszel. Sok sikert!