Ha néhány nappal, vagy legalább órával előbb megtudod, hogy gyermeked hamarosan kórházba kerül, igyekezz felkészíteni őt a rá váró eseményekre, kellemetlenségekre! Egyszerű, korának megfelelő fogalmazással próbáld megmagyarázni neki, milyen betegsége van, miért fontos, hogy kórházba menjetek. Valószínűleg ő is érzi, hogy valami nincs rendben vele, beteg, ezért meg fogja érteni, hogy most nincs más választásotok. Mesélj neki arról, milyen hely a kórház, kikkel fog ott találkozni, és előreláthatólag mi fog vele történni. Azt se titkold el, ha kellemetlen, netán fájdalmas beavatkozásokat kell elviselnie, nehogy később úgy érezze, hogy becsaptad. Biztosítsd róla, hogy az édesapjával (testvéreivel…) együtt nagyon szeretitek őt, amíg csak lehet, mellette lesztek, és mindent megtesztek azért, hogy mielőbb hazakerülhessen. Próbáld tudatosítani benne, hogy a teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen az ő együttműködése a vizsgálatok, kezelések során. Sok gyerek fél attól, hogy a kórházban egyedül lesz egy idegen helyen. Nyugtasd meg, hogy sajnos nem ő az egyetlen kis beteg, más gyerekek is lesznek ott, ahová megy, te (vagy más közeli hozzátartozó) pedig a lehető legtöbb időt fogod vele tölteni.
Semmiképp ne felejtsd otthon az irataitokat, ezen belül elsősorban a gyermek TAJ-kártyáját! Ha nem először jártok az intézetben, vagy gyermeked krónikus beteg, legyenek nálad a korábbi leletei, zárójelentései. Feltétlenül készíts a csomagba pizsamát, szabadidő ruhát, papucsot (ha nagyobb a gyerkőc, akkor zuhanyzáshoz is), törölközőt, WC papírt, köntöst, tisztálkodási eszközöket (fogkefe, fogkrém, fésű, fürdető), ha szükséges pelenkázó felszerelést, textilpelenkát, poharat és evőeszközöket.
Ami a gyermek személyes tárgyait illeti, engedd meg, hogy a becsomagoláskor ő válassza ki, miket szeretne magával vinni! Természetesen nem vehetitek a hátatokra a fél játékos polcot, de egy-két kedvenc plüss, kisautó bevonulhat a kórházba. Ha van alvóállata, párnája, szundikendője, stb., azt semmiképp se hagyjátok otthon! Ne felejtsd el, hogy a kórház dolgozói semmilyen értéktárgyért nem vállalnak felelősséget! Értékesebb játékokat ezért inkább ne vigyetek magatokkal.
Jó, ha készülsz rá, hogy a kórházban rendszerint minimális hely áll rendelkezésre a csomagok tárolásához, ezért a lehető legkevesebb holmival érkezzetek! Ruhából, rágcsálnivalóból sem kell sok, hiszen ezzel a látogatóitok időközönként biztosan ellátnak, és hazaviszik az összegyűlt szennyes ruhát.
Senki sem állítja, hogy a gyermekedet kórházban látni, a fájdalmát, szenvedését tehetetlenül nézni örömteli esemény. Ez valószínűleg akkor is életed legrosszabb élményei közé fog tartozni, ha nem túl súlyos a betegség. Mégis fontos, hogy derűt, magabiztosságot sugározz a szavaiddal, gesztusaiddal, mert ő belőled merít erőt! Ha te is félsz, képzeld csak el, mennyire retteg ő, aki még felét sem érti mindannak, ami történik vele! A doktorokkal, ápoló személyzettel akkor is légy együttműködő, ha netalán nem értesz egyet minden döntésükkel! (De természetesen nem arra biztatlak, hogy hunyj szemet a nyilvánvaló sérelmek fölött, bár reméljük, hogy ilyenek nincsenek is.) A gyermek akkor is megérzi a konfliktusokat, ha azok nem a szeme előtt zajlanak, és ez tovább növeli benne a feszültséget. Bizonyára minden családtag szeretné meglátogatni a kis beteget, ám ügyeljetek arra, hogy kettőnél több látogató ne legyen egyszerre a kórteremben.
Az esték különösen nehéz időszakai a kórházi tartózkodásnak. Ilyenkor a gyermekben is felélednek az emlékek, jobban hiányzik az otthon melege, a család. Ha nem maradhatsz vele, biztosítsd róla, hogy kora reggel már ott leszel mellette! Ne nyúljon hosszúra a búcsú, a családtagoktól sem, mert ez mindkét félnek csak még fájdalmasabb! Ha el kell menned, köszönj el tőle, semmiképp se titokban, vagy álmában lopózz ki a szobájából!
Ma már elvileg minden gyermekkórháznak biztosítania kell lehetőséget arra, hogy valamelyik szülő a beteg gyermekkel maradhasson a kórházi kezelés ideje alatt. A gyakorlatban azonban ez sajnos nem mindenütt valósul meg. Vannak olyan szerencsés helyzetben lévő kórházak, ahol nem csak külön ágyat, de külön lakrészt is kapnak a kis betegek és családjaik. Máshol még annak is örülhet a szülő, ha egy kicsiny széken ülhet a betegágy mellett, és köztes megoldás, ha úgynevezett anyaszállón alhatsz a kórház épületében, de külön szobában. Bármint van is, ha megteheted (mert nincs otthon testvér, és te magad egészséges vagy), próbálj meg tűzön-vízen át ragaszkodni ahhoz, hogy a gyermeked mellett maradhass! Ha még szoptatsz, akkor ehhez különösképpen jogod van. Jelenléted (nem) mellesleg az ápoló személyzet munkáját is nagyban könnyítheti, hiszen ugyanúgy ellátod a gyermekedet, mintha otthon lenne, szükség esetén akár az ágyneműjét is lecserélheted, mindezzel tehermentesítve kissé az egyébként súlyosan túlterhelt ápolókat. Ha viszont beteg vagy, inkább ne te maradj bent a kicsivel a kórházban! Ez nem tenne jót sem neki, sem neked, és még azt is kockáztatnád, hogy megfertőzöl más gyerekeket.
Amikor végre hazakerültök a kórházból, remélhetőleg már túl vagytok a nehezén, de azért ne várd, hogy egy csapásra a régi lesz minden. Idő kell, hogy a család, és főként a kis beteg feldolgozza az őt ért traumákat. Előfordulhat, hogy hazaérve a gyermek nem találja a helyét, szorong, nyűgös, de az is, hogy mindez csak hetek múltán jelentkezik a viselkedésében. Légy türelmes, átmenetileg engedj meg neki többet (az alapvető szabályokat betartva), és akkor is nagy szeretettel fordulj felé, ha a megszokotthoz képest jóval hisztisebb! Megeshet, hogy átmeneti visszalépést mutat, például újra bepisil, vagy szopni akar. Ne ijedj meg, ez természetes jelenség, idővel normalizálódni fog a helyzet! Beszélgetéseiben, játékaiban még sokáig vissza-visszatérhetnek a kórházi élmények. Szándékosan ne beszéltesd, de hagyd, hogy ő kimondja, kijátssza magából mindazt, ami a lelkét nyomja! A kicsik számára ez az egyetlen módszer, mellyel feldolgozhatják rossz élményeiket.
Higiéniai szempontból tanácsos minden ruhaneműt, játékot, táskát, stb. a hazaérkezés után alaposan megtisztítani, mert a kórházból könnyen hazavihettek valamilyen fertőző betegséget.
OLVASS TOVÁBB!
JUKKI – baba játékok, amelyek fejlesztik és szórakoztatják a kicsiket
A babák számára az első hónapok és évek életük legfontosabb időszaka, hiszen ekkor fejlődik legintenzívebben az érzékelésük, mozg...
GYERMEK"A szülőknek nem szabad mindent személyeskedésnek venni"
Sok szülő fél a pubertáskortól. Egy szakértő elmagyarázza, a szülők és és a tinédzserek hogyan vészelhetik át ezt az időszakot....
GYERMEK7 jel, ami arra utal, hogy csemetéd emlékszik az előző életére
Úgy tartják, hogy a gyerekek kb. 3-4 éves korukig képesek emlékezni korábbi inkarnációikra, és ha jobban odafigyelünk, kaphatunk tőlü...
8 szülői magatartás, mely megakadályozza a gyermeket abban, hogy sikeres legyen
A szülők keményen dolgoznak azért, hogy gyermekeik sikeresek legyenek, azonban fontos, hogy figyeljenek viselkedésükre, melyek esetleg hát...
GYERMEKA 6 legfontosabb különbség az apa és az Édesapa között
Ki az apa, és ki az édesapa? Az apa felelős a fogantatásért, de az édesapa az, aki gondozza a gyermeket. Bár a kettő egymás szinonimája...
GYERMEKTanítsd meg a gyermekedet arra, hogyan őrizheti meg a személyes életterét
Sokak számára a személyes tér ijesztő és nagyrészt feltáratlan téma. Tiszteletben kell tartanunk egy személy belső láthatatlan kis vi...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
EZT EL KELL OLVASNOD
ÁLLATI CUKISÁGOK