Biliztetés

Az első lépéseket neked kell megtenned. Meg kell figyelned és tanulnod érteni a babád jelzéseit, a napirendjét, szokásait, meg kell figyelned az összefüggést az etetések és pelenkaváltások között.
Mostanában nem divat korán bilire szoktatni a gyereket, azt mondják: hadd menjen minden a maga természetes módján. De biztos, hogy az a természetes?
A pszichológusok is óvnak a bilire szoktatástól, de az ő félelmeik a régi dőkben szokásos, kemény „idomításon” alapulnak. A mi módszerünk meg a gyerekkel való kommunikáción, a szokásai elfogadásán, nincs büntetés, harag, nyomásgyakorlás.

A kezdet
Érezd meg, mikor kell a picinek pisilni, és abban a pillanatban adj ki valami „pssss”szerű hangot. Ha meg akkor kezd épp pisilni, amikor nézed, azonnal pssss-egj rá. Pár nap elteltével már hozzá fogja kötni ezt a hangot az ürítéshez.
Ekkor, ha úgy érzed, pisilnie kell, tartsd finoman, de biztonságosan a bili fölé, és közben hallasd a „pisilős” hangot. Ha úgyis közel az ideje, a kicsi ilyenkor már el tudja lazítani az izmait, és rendelésre pisil. És hamarosan már nem csak a hangot, hanem a pozíciót meg a bilit is hozzáköti az ürítés érzéséhez.
De mikor?
A legjobb hamar, születéstől 4-5 hónapos korig. Ilyenkor könnyen tanul ilyesmit.
Meddig tart?
Eltarthat akár két éves koráig is, hogy abszolút biztosan tudja kontrollálni a dolgot, de már jóval ez előtt megbízható lesz, csak néhány „baleset” jön be.
És az idősebb babák?
Ha lekéstél az első és legfogékonyabb időszakról, akkor sincs nagy baj, legfeljebb egy kicsit módosítasz a módszeren. Ha szerencséd van, még a hat hónaposnál idősebb baba is fogékony lehet a „tréningre”. Mindenféleképpen próbáld ki a módszert, pár hétre legalább, meglátod, van-e valami hatása.
Semmiféleképp ne büntess, nyugi. És ne várj azonnal tökéletességet.