Hogyan tudsz hatékonyan segíteni alsós gyermekednek a tanulásban?

Esetleg a tanító néninek van nehéz időszaka. És persze az is lehet, hogy gyermeked veszi normális tempóban a dolgokat, miközben gyorsabbat követelnek tőle. Akár már az 1. vagy 2. osztályos matematika tanulása során is lemaradhat, és ez nem az a fajta lemaradás, amit könnyen pótolhat - inkább halmozódik. Nézzük, mit tehetünk, ha a helyzet nem a tankönyv szerint halad.

Miért fontos segíteni a matematika tanulásában?

A számolási és a verbális intelligencia a mostani iskolarendszerben - és később a munka világában is - a legfontosabb készségek közé tartoznak. Jó, ha tudjuk, hogy számos másfajta intelligencia létezik (mozgásos-kinetikus, zenei, inter- és intraperszonális, spirituális, természethez kapcsolódó stb), de a matematikai és a szövegértési készségek azok, amelyekre nem véletlenül fektet hangsúlyt az iskola.

Talán nem kell felsorolni, hogy mi mindenhez hasznos, ha az ember érti azt, amit olvas vagy hall, valamint ha tud számolni - a munkája minőségétől  kezdve a megtakarításokon át a fizetés mennyiségéig. Végső soron az életkörülményeit határozza meg valakinek az, hogy hogyan számol, és hogyan gondolkodik. Ezt a számolási készséget az iskolában sajátítjuk el a tizenkét év tanulás során, és ennek is az alapja az alsós matematika.

Az iskolába kerülés során a gyermek jó esetben már egy alap számfogalommal rendelkezik, amelyet első osztályban kicsiszolnak, gyakorolnak és készséggé fejlesztenek addig a szintig, hogy 0-tól 20-ig a kicsi oda-vissza tudjanak kivonni és összeadni, könnyedén átlépjék a tízest, és ne legyen gond az ujjaik nélkül számolni.

Második osztályban - erre talán valamennyien emlékszünk - jön a szorzótábla, amelynél nincs mese, meg kell tanulni az egészet. Az értelme pedig a következő: többek között erre épül minden más komplexebb számolás. Ha a gyermek a feladat megpillantásakor gondolkodás nélkül rávágja a szorzás eredményét , akkor jó alapja van arra, hogy a további tanulás során ne vesszen el, hiszen minden erre épül.

Az írásbeli szorzás és osztás csak ezután jön. Mindez, ha kellően alaposan elmélyítik, egy életre szóló alapot biztosít a gyermekünknek a 12 év matematika tanulása során, vagy később, ha műszaki értelmiségi pályára szeretne lépni. De még akkor is hasznos a számolási képesség, ha mindezek távol állnak tőle, hiszen a mindennapokban és a hétköznapi gondolkodás során is számít, hogyan old meg valaki egy problémát.

Mi történik, ha lemarad a gyermek?

Abban az esetben, ha gyermeked egy kicsit lassabban gondolkodik az átlagnál, előfordulhat, hogy a tanár a tanmenet és a tankönyvek változatosságra törő nyomása miatt inkább a gyorsabbakkal szalad előre, és nem sikerül eléggé megalapozni a számolási tudást. Az alapműveletek: az összeadás, kivonás, szorzás, osztás nem épülnek be készségszinten a gyermek gondolkodásába, és ekkor elkezd felhalmozódni a lemaradás.

A gyereked egyszer csak azt veszi észre, hogy lemaradt, a többiek valahol egész máshol járnak. Az önbizalma csökken, és a kedve is, hogy nekiálljon a feladatnak, ami nagy valószínűséggel kudarccal fog végződni számára. Ilyenkor az ember több hibát vét, és kevesebbszer veszi észre az ellenőrzés során - ha egyáltalán nekiáll, ha egyáltalán van rá idő.

Ez egy ördögi kör, amelyből nehéz, de nem lehetetlen kitörni. Kell hozzá, hogy a gyermek akarja, kell hozzá, hogy te mint szülő támogasd, de gyakran szakember segítségére is szükség lehet. És ez teljesen normális.

Hogyan segítsek hatékonyan?

A legfontosabb: ne ess pánikba! Teljesen természetes, hogy a matematika nehéz, és hogy a gyermekednek nehézségei támadnak. Sok esetben ez minimális gyakorlással és egy-két alaposabb magyarázattal orvosolható, amint megvan az elakadás utáni aha-élmény, a diák könnyen visszarázódik és felzárkózik.

Ha azonban azt vesszük észre, hogy komolyabb a helyzet, és a gyermek már azt sem tudja, hol maradt le, érdemes egy kicsit beszélgetni vele. Óvatosan és játékosan felderíthető, melyik az a számkör és műveletsor, amelyben még otthon van. Ha ebben nem vagy otthon, akkor sincs ok a kétségbeesésre. Egy szakember könnyebben kideríti az elakadás pontját, és a gyermekek is sokszor könnyebben elfogadják a magyarázatot tőle, mint a szülőktől.

Ha komoly lemaradást látunk a gyermek ellenőrzőjében (avagy a Krétában), akkor érdemes egy kicsit több energiát rászánni, mintegy projektként gondolni arra, hogy a gyermek felzárkózzón, és ne halmozza fel évek anyagának lemaradását.

Egy tanulási rutin, egy kiépített ritmus is sokat segít. Bár az alsós gyermekek még iskolaidőben is nehezen ülnek meg egy helyen, és 9 éves kor alatt ritkán látják be, hogy valaminek hosszú távú értelme van, szelíd szigorral bevezethetünk a hétköznapokba egy rendszeres, rövid és játékos gyakorlást.

Ilyenkor a körülmények igen sokat számítanak. Fontos, hogy tudja a fiad vagy lányod, hogy csak megadott ideig, mondjuk fél óráig kell koncentrálnia, utána mehet játszani. Győződj meg róla, hogy a nap folyamát kellő mennyiséget futkározott és kiabált már. A mozgás, a friss levegő elengedhetetlen a koncentráláshoz, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségű alvás. Ne hagyd, hogy üres kalóriákat fogyasszon, gondoskodj elegendő vízről (az agy jól úszik, ne félj), és tápláló ételekről és nasikról (pl olajos magvak, aszalt gyümölcs).

Ha minden külső körülmény rendben van, könnyebb lesz hatékonyan koncentrálni a már megtalált gócpontra és az azt kigyakorló feladatra. A gyermeked így csakhamar fel tud zárkózni, behozza a lemaradását, ami nemcsak a tanulmányi eredményein és a tanulási szokásain, de az önbizalmán is meg fog látszani. Nem lesz többé lehetetlen feladat számára, csak olyan, amelynek még nem tudja a megoldását, de abban biztos, hogy meg fogja találni. És valamennyien ilyennek szeretnénk látni a gyermekünket, nem igaz?