A legtöbb kölyök imád tapicskolni a sárban, így hát a kertészkedésnek már eleve megvan a maga vonzereje.
Hogy a kisgyerekek aztán később is ragaszkodjanak a saját kiskertjükhöz, elsőre ne túl nagyba kezdjetek.
Engedd meg nekik, hadd válasszák ki, mit is fognak ültetni. Végigsétálni a vetőmagos polcok között már külön élvezet, a rengeteg színes kép külön izgalom. Irányítgasd úgy őket, hogy olyasmit válasszanak, ami hamar nő – vagy beérik, mint például a retek, a borsó vagy az uborka. Az apróbb gyerekek jobban boldogulnak a nagy szemű magokkal, a kukoricáéval, babbal, borsóval, napraforgóval.
1. A növények kiválasztása: Nagy valószínűséggel olyan zöldséget
fognak választani, amit aztán szívesen meg i s esznek. Ne felejtsd el, hogy a kertrészük picike, úgyhogy ne túl sok mindent válasszatok. És legyenek közte virágok is. Ott van például a zinnia, ragyogó színes virágokat bont, amit aztán le is lehet vágni, és vázába rakni. És legyen napraforgó is. El fogja bűvölni, hogy nálánál is magasabbra nő.
2. Magvetés: Engedd, hogy segítsenek a vetésnél. Ha túl aprók is a magok a pici ujjaikhoz, földdel betakargatni azért segíthetnek.
3. Kertésznapló: Hogy addig se veszítsék el az érdeklődésüket, amíg a magok ki nem kelnek, írass (vagy rajzoltass) velük kertésznaplót. Bele kerülhet a képecske, hogy szerintük milyen lesz majd a borsó, ha kinő, lejegyezetik, mikor is vetettek, mikor vették észre, hogy kibújt az első hajtás. A naplót aztán egész nyáron át lehet folytatni, bele kerülhetnek a kinyílt virágok, a látogatóba jött bogarak meg állatkák is. És azt is írasd le velük, mi az, amit legjobban élveznek a kertészkedésben.
4. Oda kerüljön a kert, ahol ők is mindig láthatják: Legyen az egy napos sarok a hátsó kertben, ott ahol játszani szoktak, mondjuk. Minél többet látják a kertecskéjüket, annál inkább érdekli őket, mi történik benne. És ha nincs hátsó kerted, a gyerek még mindig kaphat egy hatalmas és megfelelő cserepet az erkélyen, egy jó kis ládát valamelyik ablakban (ha emeleten van az az ablak, legyél mindig mellette!!)
5. Tapicskolás a sárban: Ne felejtsd, a gyerekek imádnak a sárban tapicskolni. Neked is segíthetnek az ásásban, kapálásban, még ha csak akkorkák, hogy a nagyobb rögöket tudják csak széttaposni. Ha szerzel rájuk mértezett szerszámokat, a magukénak fogják érezni a feladatot.
6. Jelöld meg, ez az ő kertje! Minden növénykét, vetéssort jelölj meg, azzal a képes zacskóval, amiben a magok voltak, hogy emlékezzetek, ott minek is kell majd kikelnie. És csinálj feliratot a kiskertre: hogy mindenki láthassa: ez az ő kiskertje.
7. Játszani a vízzel: Legalább akkora kedvenc, mint a sárban tapicskolás. Legyen nekik apró locsolókannájuk, mutasd meg, milyen óvatosan kell locsolni, hogy a növénykék gyökeréhez jusson a víz. A slagot felejtsd el. Túl hosszú, túl nehéz.
8. Mutasd meg a kert többi részét is: Ha együtt kertészkedtek, közben megmutathatod, hogyan kell komposztot csinálni, és az mire is jó, együtt teregethetitek szét a frissen levágott füvet a növények tövéhez,
hogy az aztán megvédje őket a kiszáradástól. Ismerkedjetek össze a bogarakkal.
9. Nem csak türelem kell: A gyerekeknek bizony nincs túl nagy türelmük. Ki fogják húzgálni a retkeket, csak hogy lássák, nő-e már. Ne légy mérges. Inkább írjátok bele a naplóba, hogyan növekednek napról-napra. És meg is kóstolhatják, nem lesz semmi baj: emlékeznek majd rá, milyen az íze a még „nem jó” reteknek.
10. És hadd hibázzanak: Néha a felnőtteknek sincs elég türelmük. Hadd történjen a kertecskéjükben, amit ők akarnak. Ha rumli van, hadd legyen rumli.