Karácsonyi csoda

Hol dől el a karácsony?

Az adventi időszak, és annak a végén a karácsony, a gyerekek legkedvesebb ünnepe. A programoknak se vége, se hossza, lehet ajándékot adni és kapni, titkolózni, találgatni, finomakat enni, és persze minden napra jut egy kis csoda. Könnyű nekik – gondolhatnánk – mert ők még elhiszik a mesét. Még nem aggódnak, nem mérlegelnek, nem adnak és nem várnak viszonzást semmiért. Az egyik nagy műszaki áruház fájdalmasan durva reklámjában hirdeti a modern igazságot(?): „A karácsony a fa alatt dől el.” Első hallásra nem akartam hinni a fülemnek, azóta azonban a szememmel is meggyőződhettem az üzlet nézőpontjáról. A család apraja-nagyja bárgyú mosollyal, vagy őrületbe hajló tombolással bontogatja ajándékait (csupa drága, ámbár kétségkívül igen hasznos terméket), ezzel is megerősítve bennünket abbéli hitünkben, hogy a boldogság kizárólag a pénz(költés)ből fakadhat. Felnőttként is minden évben várom a karácsonyt, és amíg nem volt gyermekünk, kettesben is épp úgy díszítettünk, készültünk, mint mostanában, utóddal a hátunk mögött. Várom a napot, az estét, melyet még az ateisták is szentestének neveznek, és örülök, ha minden rendben van körülöttem, mire elérkezik. Mégis, utólag visszanézve, sohasem a szenteste, vagy az akkor kapott ajándékok jelentették számomra a boldogságot. Boldogítóbb mindaz, ami körülötte ér, és történik velem. A készülődés, a várakozás, az előre elképzelt öröm, amit látok majd a szeretteim, és főként a lányom arcán, s az utána való pihentető időszak, a fények bambán történő nézése az, ami örök emlékké ég a szívemben.

Csodáktól mentes világ

Néhány évtizede még senki sem kérdezte meg az ismerőseitől: „Nálatok a Jézuska hozza az ajándékot?” Mi sem lehetett természetesebb ennél. Mostanában sokan elgondolkodnak a dolgon: mit is mondjanak a gyereknek? Honnan, kitől és miért kapja az ajándékot karácsonykor? Vannak, akik nem „Jézuskáznak”, mert az butaság. A gyerek úgyis tudja, hogy Jézuska, ebben a minőségben nem létezik, a család nem vallásos, a pár év múlva esedékes felismerés (az tudniillik, amikor a gyerkőc rájön, hogy nincs is Jézuska) pedig csak felesleges törést okozna a kicsi lelkében. Mások éppen vallási okokból hanyagolják a Jézuskát, és az egész karácsonyi felhajtást. Nyilván meg lehet élni a dolgot így is, úgy is, sőt sokféleképpen. A kérdés inkább az, mit élnek meg azok a gyerekek, akik az ajándékot „csak” a szüleiktől és a rokonaiktól kapják. Tényleg olyan fontos feltárni egy kisgyerek előtt az igazságot? Kell, hogy tudja, melyik üzlet, melyik részlegéből, mennyiért vásároltunk neki karácsonyra? Igazán van okunk, sőt jogunk megfosztani őket a csodától? A világ tele van csodákkal, de a ma embere vajmi keveset lát meg ezekből. Nem akarja ugyanis látni őket. A meztelen valóságot keresi (vigyáz, nehogy átverjék), nincs ideje megmártózni a csodákban, ha mégis valami különlegesre vágyik, azt megvásárolja a pénzén. Élelmiszert, terméket, szolgáltatást, élményt. Aztán felkeres egy pszichológust, mert úgy érzi, szorong. A kicsik is egyre gyakrabban szoronganak. Nem csoda ez, egy csodamentes világban.

Tégy csodát!

Lehet, hogy azok közé tartozol, aki hisz a Jézuskában, és ezt a hitet igyekszik is átadni a gyermekeinek. Ha így van, bizonyára lázasan készülsz, leglázasabban ezekben az utolsó napokban. Biztosan ragyogóan tiszta az otthonod, megsültek már a mézesek, és beszereztél mindent a pontosan megtervezett ünnepi vacsorához.

Talán az a típus vagy, aki a dolgokat nem bízza a Jézuskára, inkább maga gondoskodik arról, hogy az év legszebb ünnepe valóban szép legyen. A család minden tagja már jóval korábban összeírta az ajándéklistát, van még egy kevés idő beszerezni az eddig kimaradt tételeket. Közösen díszítetitek a fenyőt – pár nappal előbb, hiszen úgyis elutaztok az ünnepek alatt – és a klasszikusok mellé reformételek is kerülnek majd az ünnepi asztalra.
Tudom, szép számmal vannak olyanok is, akik egyáltalán nem ünnepelnek. Lassan elmúlik ez az őrület, végre újra ki lehet lépni a gyerekkel a lakásból, nem fogtok úton-útfélen a csalárd karácsonyi fényekbe és a lehúzós árusokba botlani. A karácsonyt – mások karácsonyát – azért biztosan ti is nagyon várjátok. Egy hosszú hétvége, extra pihenés mindenkinek jól jön a rohanásban.

Bármelyik csoportba tartozol is, lehetőséged van arra, hogy csodát tégy. Persze aligha fog sikerülni vizet fakasztani a kőfalból, asztalt táncoltatni, vagy egy csettintéssel kiegyenlíteni a fennálló tartozásaidat. A csoda, melyet teremtesz, csak jóval később fog csodának tűnni a szívedben. A teremtés pillanatában nem lesz más, mint egy csendesen átbeszélgetett este. Egy kacagós társasjáték-parti a gyerekkel. Egy ölelés. Egy kinyitott ajtó, egy felsegített kabát, egy olvasmány, amivel kikapcsolódtál. Évente egyszer egy asztalhoz ül a család. Tennivaló mindig akad, de az ünnepek alatt ne mondd a gyermekednek, hogy „mindjárt”! Legyen ez inkább „azonnal”, sőt ne is várd meg, amíg magához hív. Menj elébe, ülj le mellé! Figyelemmel, szeretetben, békében tölteni az előttünk álló néhány napot, ez maga a csoda, amelyre biztosan emlékezni fogunk, legalább egy évig.

Tippek a nyugodt karácsonyért

Ha kisgyermekeid vannak, akkor sem kell lemondanod a nyugodt ünnepről, bár kétségtelenül körültekintőbb szervezést igényel részedről az ünnep.

- Ajándékozáskor ne feledkezz meg arról, hogy amit saját kezűleg készítettél, mindig kedvesebb, személyesebb meglepetés, mint a készen vásárolt. Hát még, ha a gyerekek keze nyoma is látható rajta! Még az utolsó napokban sem késő elkészíteni a nagyszülőknek egy üdvözlőkártyát az unoka rajzaival, vagy akár egy krumpli nyomdás csomagolópapírt.
- Bizonyára minden családban megvan az ünnepi készülődés hagyományos menete, melytől nem szívesen tértek el. A kisgyerekek azonban olykor (szinte mindig) keresztülhúzzák a számításainkat. Ezért próbálj meg nem görcsösen ragaszkodni az eredeti elképzeléseidhez! A megszokott programok közül iktass ki néhányat, vagy vegyetek fel a listára újításokat, melyek megkönnyítik a készülődést!
- Ne akarj tökéleteset alkotni, vagy tökéletes lenni! A gyönyörű teríték, a páratlan vacsora, a ragyogó otthon mit sem ér, ha egy fáradt és ingerült anyukával kell megosztani.
- A készülődés közepette se feledkezz meg a család testi-lelki szükségleteiről! Minden nap tegyetek nagy sétákat, látogassatok karácsonyváró rendezvényeket, ezzel is segítve az ünnepre történő ráhangolódást!
- Bármit hiszel is a karácsonyról, ez a néhány nap lehetőséget nyújt számodra, hogy megpihenj, feltöltődj, magadba nézz, hogy aztán másokra is nézhess.

Békés, boldog karácsonyt!