Nyár van, nyár - de hová tegyem a gyereket?

Oldjuk meg, de hogyan?

„Anyuka, meg kellene oldani a gyerek elhelyezését, mert összevonás lesz, és ez nagyon nem tenne jót neki, hiszen amúgy is olyan félénk és visszahúzódó…” Ismerős az intés? Reméljük, nem mindenkinek, de sajnos sokaknak igen. Talán nem új keletű, ám egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy az óvodapedagógusok egyhangúan megpróbálják lebeszélni a szülőket arról, hogy nyáron is oviba hordják a csemetéiket. A szülők többségét persze erről egy percig sem kellene győzködni, ha volna számukra egyéb alternatíva a nyári hónapok gyerekfelügyeletére. Nagyszülők, rokonok, szomszédok, bébiszitter, napközis tábor – egy sor lehetőség, melyekkel élhetünk, de el lehet-e marasztalni azt, aki egyiket sem tudja igénybe venni? A nagyszülőknek, egyéb hozzátartozóknak is lehet (van is) életük, adottak a maguk problémái, elfoglaltságai, és senki sem kívánhatja, hogy a nyarat az unokák pesztrálásával töltsék. Idegen felügyeletét igénybe venni pedig – legyen bár akármilyen jól felkészült és hozzáértő is – nemcsak anyagi okokból rizikós. A 3-6 év közötti gyerekek még erősen kötődnek a nevelőikhez, s az egész nyarat elronthatja, sőt további károkat is okozhat, ha nem sikerül a megfelelő helyet/embert kiválasztani számukra.

De lássuk, mi is ez a távoltartási törekvés az óvodák részéről?

Ami az óvodabezárások hátterében áll

Olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az óvodapedagógus is ugyanolyan dolgozó, mint aki a pult mögött áll, vagy egy irodában ül. Azaz az óvónőknek is szükségük van szabadságra, azonban ők ezt nem akkor veszik ki, amikor akarják (ámbár mostanában sok más munkavállaló is így van ezzel…), hanem amikor azt a munkáltatójuk javasolja, kiírja. Ezek az időszakok az esetek csaknem 100 %-ában a nyári hónapokra esnek, hiszen ilyenkor, köszönhetően az iskolai nyári szünetnek, a nyaralásoknak, egyébként is megcsappan az óvodába járó gyerekek létszáma. Azért is célszerű nyáron szabadságolni az óvónőket, mert a szorgalmi időszak, azaz a tanulással töltött idő szeptember elejétől június közepéig tart, tehát nem a „hasznos” időből esik ki a pedagógus, ha nyáron veszi ki szabadságát. Könnyen belátható, hogy, ha egy óvoda 20 dolgozója közül mindenkinek nagyjából ugyanakkor kell szabadságra mennie, ez komoly fennakadásokat okozhat a munkában. Éppen ezért szoktak az óvodák az összevont csoport megoldásához folyamodni, amikor az összes, óvodába járó gyereket egyetlen csoportban helyeznek el, s egy időben csak 2-3 pedagógus vesz részt a felügyeletükben, gondozásukban.

Az sem elhanyagolható szempont az óvónők munkáját tekintve, hogy mivel a „munkaeszközük”, a gyermek, igen érzékeny lény, már-már elvárás, hogy állandóan mosolygósak, kiegyensúlyozottak, egészségesek legyen. Mivel azonban az óvónő sem gép, ehhez, vagy az e közeli állapot eléréshez pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mindezek mellett érdemes még szót ejteni arról, milyen fontos az intézmények alapos takarítása, újrafestése, az eszközök karbantartása, mely hatékony módon csakis a gyerekek távolmaradása mellett történhet. Emiatt az óvodák nyaranta 4-6 hétre teljesen bezárják a kapuikat, ám erre az időszakra is biztosítanak ügyeletet más intézményekben.

Valóban nem vihetem a gyereket nyáron az oviba?

A fenti tényeket nagy valószínűséggel minden szülő ismeri, belátja és elfogadja. De mi a helyzet akkor, ha az óvónők alapon is ellenzik a gyerek nyári óvodába járását?

„Tavaly nem dolgoztam, ezért már június elsejétől itthon tartottam a lányomat, és ez nem okozott semmiféle problémát. Idén viszont a férjemmel együtt végigdolgozzuk a nyarat. A nagyszülőket nem tudjuk bevonni, bébiszitterre, táborra nincs pénzünk, így hát kézenfekvő volt, hogy nyáron is oviba járjon a gyerek. De úgy tűnik, az óvónők ezt nem szeretnék, minden alkalmat megragadnak, hogy lebeszéljenek róla, sőt még tanácsokat is adnak, hogy hová vihetném – helyettük. Nem tudom, tényleg olyan szörnyű-e az összevont csoport, de nagyon aggódom miatta, főképp azért, mert bármilyen rossz is, nem tudunk jobb megoldást találni.” – írta egy anyuka, és megdöbbentően sok szülő osztozott a problémáján. Mitől rossz az összevont csoport?

Amint azt már fentebb írtuk, ez a korosztály még erősen kötődik személyekhez, tárgyakhoz, megszokott helyekhez. Vagyis elképzelhető, hogy egy amúgy is szorongó, visszahúzódó kisgyermeknek komoly lelki törést okoz, ha számára ismeretlen óvónénik, ismeretlen gyerekek között, ismeretlen helyen vigyáznak rá. Természetesen a kevesebb óvónő, több gyerek felállásban a figyelem is jobban megoszlik, így az egyes gyerekekre nem jut annyi odafigyelés, és ez szintén rosszuleshet, főleg a kisebb gyerekeknek. Ha az összeverbuvált csapatban ráadásul van néhány rossz magaviseletű, hangoskodó nagyobb gyerek is, a kicsik máris elveszettnek érezhetik magukat.

Megoldás az eltanácsolás?

Habár az óvónők helyzetét a legtöbben megértik, és azt sem vonja kétségbe senki, hogy a gyermek eltanácsolását csakis a kicsi érdekében teszik, azt kell mondjuk, hogy nemcsak nem előnyös, de kifejezetten káros ez a megoldás mind a szülők, mind a gyermekek számára. Ha szülőként feltételezzük a legjobbat az óvónőkről, akkor joggal várjuk el ugyanezt tőlük. Más szóval, egyetlen óvónő sem engedhetné meg magának, hogy úgy viselkedjen, mintha a szülő jókedvéből, s nem kényszerből járatná nyáron is óvodába a gyermekét.

Általános tapasztalat, hogy míg a szülők nagy része tudomásul veszi, hogy az óvónőknek is jár a szabadság, addig az óvónők mintha nem akarnák megérteni, hogy milyen féltenivaló kincs manapság egy munkahely, s mennyire nem tolerálják a munkáltatók, ha egy szülő a gyereke miatt hiányzik, vagy magával viszi a kicsit a munkahelyére.

A kisgyermek ott érzi biztonságban magát, ahol szívesen látják, ahol érzi, hogy szeretik. Ha gyakran hallja óvónőjétől, hogy jobb lenne, ha nem lenne az oviban (még, ha a saját érdekében is), előbb-utóbb maga is így fogja ezt érezni, elveszíti biztonságérzetét, s már a szorgalmi időszakban is gondot fog jelenteni számára az óvodába járás.