Vetélkedő testvérek

Amikor gyereknevelésről van szó, szinte minden többgyermekes család megtapasztalja a testvérek egymással való vetélkedését.


Miért vetélkednek egymással a testvérek?

A testvérek vetélkedése magában foglalja a testvérek között kialakult irigykedést, haragot és ellenségeskedést. A szülők általában minden ilyesmire nagyon érzékenyen reagálnak. A testvérek közötti vetélkedés azonban elkerülhetetlen, és természetes része a családi életnek.

Hogyan alakulhat ki?

A vetélkedés már akkor elkezdődhet, amikor az anya terhes. Az első gyermek látja az izgatottságot, és a rengeteg előkészületet, amellyel az új jövevényt várják. A gyermek végül ráébred, hogy ezentúl nem (csak) ő lesz a legelőkelőbb helyen a család számára. Nem sokára ugyanis egy másik gyerek is részesül anyuci és apuci szeretetében és gondoskodásában.

A kutatások azt mutatják, hogy amikor új baba születik, a szülők már nem foglalkoznak olyan sokat az idősebb gyermekekkel. Ez a tendencia akár évekig is eltarthat. Azt is kimutatták, hogy amikor egy anya több gyermekével van együtt, akkor a legfiatalabbra figyel a legjobban.

Ennek eredményeképpen az idősebb testvér féltékeny lehet a fiatalabbra. Emiatt megpróbálhatja bántani a picit (például megrázza a bölcsőt), vagy szófogadatlan lesz, különösen akkor, ha a szülő éppen a kisebb gyerekkel foglalkozik.
A testvérek közötti vetélkedés az iskola előtti években a legnyilvánvalóbb. A vetélkedés akkor a legerősebb, ha a gyermekek azonos neműek, és kevesebb, mint három év választja el őket egymástól.

A testvérek közötti vetélkedést külső tényezők is felerősíthetik, mint például a válás vagy a költözés.


Ha a szülő is jelen van...

A vetélkedés általában akkor a legerősebb, amikor a szülő jelen van. Ha a szülő kiment a szobából, a gyerekek szépen játszanak együtt. Ennek az az oka, hogy a gyerekek versengenek egymással a szülő figyelméért és szeretetéért.

A testvérek közötti vetélkedést akkor lehet megérteni és megoldani, ha elfogadjuk, hogy ez a családi élet normális és elkerülhetetlen velejárója. Ennek az oka az, hogy a szülők máshogyan nevelik a különböző korú gyermekeket. Az idősebbtől például el kell várni, hogy rendesebben viselkedjen étkezés közben, és ez is felerősítheti a vetélkedést. Az egyéves és a hétéves gyermekeket természetesen nem lehet ugyanolyan módszerekkel nevelni. Az idősebb gyermeknek például nagyobb a szabadsága a játékban és az öltözködésben.


Mi a megoldás?

A szülőknek meg kell értetniük a gyerekekkel, hogy az igazságos bánásmód nem ugyanaz, mint a hasonló bánásmód: minden családtaggal igazságosan kell bánni, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindenkivel ugyanúgy kell bánni. („Ha majd te is ekkora leszel, neked is megengedem, hogy később feküdj le.”) Jó ötlet lehet a speciális bánásmóddal járó kötelezettségekre is rávilágítani. („Igen, ő tovább fent maradhat, de neki segítenie kell a mosogatásban.”)

Elkerülhetetlen, hogy a szülők össze ne hasonlítsák a gyermekeiket egymással gondolatban. Ha azonban a gyerekek jelenlétében teszik ezt, az további ellenségeskedéshez és vetélkedéshez vezet.

A testvérek közötti vetélkedés megoldására nincsen csodarecept. A szülőknek mindig figyelembe kell venni az adott szituációt, valamint a gyermekek egyéni jellemvonásait is.