Az öt elem összefüggései értékesek, csakhogy az étrenddel való gyógyításnál az ízekkel is meg kell ismerkednünk. Ismernünk kell termikus tulajdonságukat (melegít/hűt), változatos gyógyhatásukat (nedvesít, szárít, összehúz, tisztít, antibakteriális, eloszlat, erősít stb.), tudnunk kell, hogy a testen belül merre irányul az energiájuk, hogyan gyógyítják a különböző szervrendszereket, nem csak azt, amelyhez az ötelem-rendszerben elsősorban közük van. A gyermekláncfű keserű íze például mind a meleg, mind a nedves állapotot enyhíti, különösen azokon a területeken, amelyekre a máj, a lép-hasnyálmirigy, a tüdő és a szív hat. A többi keserű étellel együtt általában befelé és a test alsó részébe irányítja az energiát.
Azt az ízrendszert, amelyet az alábbiakban bemutatunk, a kínai hagyományos gyógyítók fejlesztették ki, s alkalomadtán előfordul, hogy egy ételhez kapcsolódó íz nem azonos azzal, amelyet az ízlelőszervünkkel érzünk. Ennek az a magyarázata, hogy az ízek részben az ételek tulajdonságainak a kifejezésére szolgálnak, ezért egyesek eltérhetnek az általánosan elfogadottól.
Jó néhány étel létezik, amelynek két vagy több ízét is figyelembe kell venni, mint például a keserű-savanyú ecet. Az ilyen ételekkel csak abban az esetben gyógyítanak, amennyiben mindkét ízre szükségünk van.
A csípőset és az édesest jang természetűnek tartják, tehát melegít, az energiát felfelé és kifelé irányítja. A fennmaradó három íz – savanyú, keserű, sós – jin természetű, vagyis hűt, az energiát lefelé és befelé tereli.
Ezen kívül a kínai élettan és az ötelem-elmélet egybehangzó állítása szerint az ízek a következőképpen „lépnek be” a belső szervekbe (velük vannak a legszorosabb kapcsolatban):
• A savanyú a májba és az epehólyagba jut;
• A keserű a szívbe és a vékonybélbe jut;
• Az édes a lép-hasnyálmirigybe és a gyomorba jut;
• A csípős a tüdőbe és a vastagbélbe jut;
• A sós a vesébe és a húgyhólyagba jut.
Egy egészséges ember étrendjében harmonikusak az ízek, és az édes uralkodik, mert a test és a test táplálásának központi aspektusa a föld elem és annak jellegzetes íze, az édes. Ez azt jelenti, hogy az édes mellett – a szénhidrátok többsége, például a gabonafélék, a zöldségek, a hüvelyesek, a diófélék, a magvak és a gyümölcsök – mindennap meg kell enni egy kevés keserű, sós, csípős és savanyú ételt. Gyakran előfordul, hogy az elsődlegesen édes szénhidrátoknak másodlagos ízük is van; amennyiben nem így lenne, ízesíteni lehet őket. Rossz egészségi állapot vagy heveny lefolyású betegség esetén általában már két íz megváltoztatása is segít, ilyenkor hangsúlyozzuk a nyilvánvalóan fontosat, és visszaszorítjuk az ellenjavalltat.
Az ízek nemcsak egyensúlyt teremtenek, hanem összehangolják az egyént az évszakok hatásaival. Felmerül a kérdés, hogyan lehetünk egyensúlyban azokkal az ízekkel, amelyek ráhangolnának az évszakra, de ellentétben állnak az egyéni szükségletekkel. Ilyenkor az a megoldás, ha előbb az egyén egyensúlyát teremtjük meg, és utána annyit foglalkozunk az évszakra hangolással, amennyire az egyén belső éghajlatának épsége engedi. Egy ödémás ember például általában nem bírja a sót, ezért bár télen erősebben sózzuk az ételeket, az ödémások nem fokozhatják a mennyiséget. Helyette a szárító hatású keserű ízt kell hangsúlyozniuk, amely ugyancsak ráhangol a hideg hónapokra.
Az ízek mennyisége meghatározó. Bár segítik bizonyos szervek működését, ha túl sok van belőlük, ellenkező hatást váltanak ki, tehát gyengítenek. Az édes íznél, amely a lép-hasnyálmirigyét és az emésztő funkciót erősíti, jól megfigyelhető ez a jelenség. Amikor túl sokat eszünk belőle nehezebben szívódnak fel a tápanyagok, fokozódik a nyáltermelés, és vércukorzavar, például cukorbetegség lép fel.
Tulajdonság: Jan íz; kiterjed, szétszóródik; amikor a csípős íznek melegítő energiája van (lásd alábbi példák), serkenti az energia és a vér keringését, az energiát felfelé és kifelé, a test peremére irányítja.
Alkalmazás: Serkenti az emésztést, eloszlatja a nyálkaképző ételek, például a tejtermékek és a hús által termel nyálkát, védelmet nyújt a nyálkaállapotok, például a közönséges megfázás ellen. A verejtékezést okozó csípős ételek, mint a csípős paprika, a bodzavirág, a mogyoróhagyma, a fokhagyma és a római kamilla a közönséges megfázás és más külső állapotok izzadáskeltő gyógyszere. Ezen kívül enyhítik az enyhén nyálkaképző gabonafélék, hüvelyesek, diók és magvak hatását; eloszlatják a lomha vért, növelik a csí-energiát. A legcsípősebbek, például a fokhagyma, a fekete üröm, a csípős paprika, elpusztítják vagy kiűzik az élősködőket. A csípős ízt Nyugaton leggyakrabban alkoholtartalmú ital formájában fogyasztják. Kétségtelen, hogy ezeknek az anyagoknak van néhány rövid életű, jótékony hatása, de végső soron szövethalált, mindenekelőtt agysejtpusztulást okoznak.
Tulajdonság: Jin természetű, hűt; az energiát lefelé és befelé irányítja; „központosító”, földi jellege van; nedvesíti a szárazságot; felpuhítja a megkeményedett csomókat, megszünteti a merevséget; javítja az emésztést; méregteleníti a testet; kitisztítja a beleket, hánytat.
Alkalmazás: Fokozzuk az ételek sós ízét, ha fel akarjuk puhítani a duzzanatokat, például a megkeményedett nyirokmirigyet, a hályogot vagy az izmok és a mirigyek egyéb csomóit. Sót alkalmazunk belsőleg székrekedés, hasi duzzanat és fájdalom esetén, továbbá külsőleg a meleg jegyekkel, például kiütéssel, torokfájással (meleg öblögetés) és gennyes fogínysorvadással (apró szemű sóval mossunk fogat) járó tisztátalan vérállapotokban. A só hatástalanítja a testben lévő toxinokat, étvágygerjesztő, de fölöslegesen többet fogyasztunk belőle, mint kívánatos, különösen rossz minőségű asztali só formájában.
Tulajdonság: Jin jellegű, hűt; összehúz, összegyűjtő, elnyelő, összeszorító hatása van, megelőzi vagy megszünteti a folyadék és az energia rendellenes szivárgását, felmelegíti és megszilárdítja a szöveteket.
Alkalmazás: Vizeletcsepegés, túlzott verejtékezés, vérzés, hasmenés, továbbá gyenge, megereszkedett szövetek, mint petyhüdt bőr, aranyér, méhelőreesés esetén. A savanyú íz számtalan sav kombinációja révén jön létre, a legismertebb közülük a citromsav, a csersav és az aszkorbinsav (C-vitamin). A legsavanyúbb íz, amilyen például a fekete és a zöld tea, valamint a szederlevél, „összehúz”. Azonban nem minden olyan gyógyszer savanyú vagy fanyar, amely megállítja a vérzést, a hasmenést és a többi „laza” problémát, az ilyen állapotok egyedi gyógyszereit most nem ismertetjük.
Tulajdonság: Jin jellegű, hű; összehúz, a test energiáját leszálló mozgásra készteti. Mérsékli a többlet típusú személyiséget (robosztus, kifelé forduló személyiség, a nyelv vastagon lepedékes, erős hang, pirosas arcszín stb.). Lázcsillapító hatású; szárítja a folyadékot, lecsapolja a nedvességet. Egyes keserű ételek és növények purgáló hatásúak, fokozzák a bélmozgást.
Alkalmazás: Gyógyítja a gyulladásokat, fertőzéseket és a szélsőségesen nyirkos, nedves állapotokat. Székrekedésre is használják. Talán a legkevésbé használt, legkevesebbre becsült íz mindközül.
Tulajdonság: Jang íz, általában teljes édes (tonizál és erősít) és üres édes (tisztít és hűsít – általában gyümölcsök) ízre szoktuk választani. Az édes, különösen a melegítő ételekben, felfelé és kifelé irányítja az energiát testünkben. Harmonizál, lelassító, nyugtató hatása van. Az édes ételek a jint – szövetek, nedvek – építik a testben, ezért a sovány, száraz embereket erősítik; ezenkívül erősítik a gyengét, és általában csillapítják a hiányt.
Alkalmazás: A hagyományos étrend táplálékainak zöme édes ízű összetett szénhidrát; energiával tölti fel, ugyanakkor el is lazítja a testet, az idegeket, az agyat. A heveny betegségek tüneteinek feltartóztatásán kívül a markánsan keserű íz csökkentésére használják. A nem hűtő tulajdonságú összetett szénhidrátok, tehát a gabonák, a zöldségek, hüvelyesek édes íze a hideg vagy hiányos egyén kezelésére alkalmas. A tejtermékeket és az állati eredetű élelmiszereket édesnek tartják, szélsőségesen hiányos helyzetben szükség lehet rájuk.
Forrás: Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás, Édesvíz Kiadó, 2008.
OLVASS TOVÁBB!
Omega-3 zsírsavak: életmentő tápanyagok a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben
Mik azok az Omega-3 zsírsavak?...
KÖZÉRZETEz a 6 hétköznapi szokásod rémálmokat okoz a fogorvosnak
Naponta kétszer fogat mosol, időnként fogselymet használsz, és azt hiszed, ezzel minden rendben van? Tévedsz, mert sajnos számos mindennap...
KÖZÉRZETFogszabályozás ár – ennyibe kerül a fogszabályozás manapság
Bár sokszor úgy érezzük, hogy a tökéletes mosoly ára szinte minden pénzt megér, itt az ideje, hogy beszéljünk a költségekről....
Mi a különbség a szemvizsgálat és a látásvizsgálat között?
A köznyelvben gyakran egymás szinonimájaként használjuk, ám a szemvizsgálat és a látásvizsgálat nem ugyanaz. Szemünk egészsége érd...
KÖZÉRZETNyomkodjuk-e a pattanásokat? A La Roche-Posay inkább a hámlasztásban hisz!
A pattanások nyomkodása valós probléma, főleg akkor, ha a tükör előtt állva nem tudsz ellenállni a kísértésnek....
KÖZÉRZETNyári nyomás, őszi nyugi: a pihenés is lehet kimerítő?
Sok ember számára a nyár a boldogság és a kikapcsolódás időszaka. Napsütés, nyaralás, élmények – mindez egyesek számára örömte...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK