Katás vállalkozóként hogyan készüljek a nyugdíjas évekre?

A KATA, mint szupersztár

A KATA elődje egyes szempontokból az EVA (egyszerűsített vállalkozási adó) volt, amely 2020. január 1-jén megszűnt. A KATA konstrukció egyik fontos eleme, hogy igen alacsony adó befizetésével igen magas jövedelem számolható el legálisan.
Ha teljes munkaviszonyban dolgozunk, mindössze havi 25.000 Ft befizetésével működő vállalkozásunk lesz, igaz, ez a járulékainkba egyáltalán nem fog beleszámítódni.

Ha főállásban vagyunk vállalkozók, akkor a katás vállalkozásunk havi 50.000 Ft vagy havi 75.000 Ft befizetésével válik aktívvá. A katások 90%-a havi 50.000 Ft-ot fizet be.

A maximális elszámolható jövedelem terén nagy változások álltak be: eleinte 6 millió forintig lehetett a nagyon kellemes adózási feltételekkel jövedelmet számlázni, majd ez 2017 óta 12 millió forint. Ezt teljes mértékben kihasználva tehát 12 millió forint jövedelmünk is lehet mindössze 12 * 50.000 = 600.000 Ft + az 50.000 Ft iparűzési adót befizetve. Tehát az összes befizetett adónk így mindössze 5,4% lesz! Azonban nem az 5,4% a fix, hanem az 50.000 Ft, így pl. havi 200.000 Ft bevétel után valamivel több, mint 27%-os adót kell fizetnünk.

Kinek éri meg mindez? Például annak, aki nem tud, vagy nem akar költséget elszámolni a vállalkozásában. Ez tehát jellemzően megéri a szellemi foglalkozású egyéni vállalkozóknak, mint a fordítóknak, tolmácsoknak, idegenvezetőknek, könyvelőknek, magántanároknak, stb. De ha alacsony az anyag- vagy más költség a vállalkozásban, akkor is megérheti ez az adózási forma: előszeretettel használják taxi sofőrök és fodrászok is.
Azonban fontos, hogy bár sokan éltek / élnek a rejtett munkavállalás adta (illegális) lehetőségekkel, ez nemcsak büntetendő, de idéntől jóval bonyolultabb is lesz, hiszen egy katás egyfelé maximum 3 millió forintig számlázhat a fent említett alacsony számokkal.

A KATA, ami nem mindig fog kisegíteni minket

A legális, akár 12 millió forintos jövedelem 6% alatti adóval elképesztően hívogató, ezt tovább nem is kell reklámozni. Azonban (bár most már a statisztikákban a valós megkeresett összeg szerepel, mint bevétel) ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ugyanolyan esélyekkel indulunk néhány versenyben, mint az alkalmazottak, akik hasonló összegeket keresnek.

Itt gondolunk a táppénzre, a CSED / GYED / GYES-re, és a nyugdíjra is, amelyre majd részletesebben is ki fogunk térni.

Táppénzre akkor vagyunk jogosultak katás vállalkozóként, ha egy egész hónap kimarad a munkából, vagyis nem számlázunk egy teljes naptári hónapban. Ekkor, több mindent figyelembe véve adózási alapunk 50 vagy 60%-ára számíthatunk. A magasabb összeget akkor várhatjuk el, ha legalább 2 éve folyamatosan, maximum 30 napos megszakítással volt munkaviszonyunk (pl. vállalkozóként végig). Ha az alábbi feltételek nem teljesülnek, akkor 50%-os lesz a számítási összeg.

De ez még nem minden. A bruttó táppénzből 15%-os SZJA-t (személyi jövedelemadót) kell fizetnünk. Így 50.000 Ft KATA befizetésével 50.031 Ft nettó (kézhez kapott) táppénzt várhatunk el. Ez összemérhető a havonta befizetett összeggel, de valószínűleg nem a valós jövedelemmel. Ha hozzászoktunk egy havi félmilliós vagy egy milliós fizuhoz, és hirtelen munkaképtelenné válva 50.000 Ft-ból kell túlélnünk, az nem könnyű sem anyagilag, sem mentálisan…

Havi folyamatos 75.000 Ft KATA befizetésével nettó 83.640 Ft táppénzt várhatunk el. Ez sem hangzik összemérhetőnek azokkal a jövedelmekkel, amik miatt a katát igazán megéri fenntartani.

CSED / GYED esetén hasonló összegek fognak repkedni a bankszámlánkra. A szokásos, nagy többség által fizetett 50.000 Ft-os havi adó után nettó 56.168 Ft CSED-re (csecsemőgondozási díj), és 49.560 Ft GYED-re (gyermekgondozási díj) számíthatunk. Nem véletlen, hogy egy szokásos váltás a havi 50.000 és a havi 75.000 Ft befizetett adó között éppen a gyerekvállalás előtti időszakra szokott esni. Hiszen havi 75.000 Ft befizetésével a nettó CSED-ünk ha nem is a fellegekbe, de nettő 94.248 Ft-ra növekszik, a GYED-ünk pedig nettő 83.160 Ft-ra. Mivel a CSED öt hónapig, a GYED pedig gyermekünk 2 éves koráig igényelhető, itt érdemes számítgatni, hogy mikortól érdemes 75.000 Ft-ra váltani. Csak utána ne felejtsük el visszaállítani, ha le akarjuk mondani a magasabb összeget!

Kata nyugdíj? Öveket becsatolni, mély levegőt venni!

A KATA nyugdíj hasonló meglepetéseket rejthet. Ahogy a cikk elején említettük, a KATA adózási forma mindössze 8 éves, ezalatt is rengeteg változáson esett át, tehát nincs olyan, aki egész életben így adózott volna, és most nyugdíjba menne. Azonban a nyugdíj számításának a módszerei természetesen elérhetőek és átláthatóak. A főállású, havi 50.000 Ft-ot fizető katás vállalkozók nyugdíjalapja havi 98.100 Ft. Tehát a katás vállalkozók ugyanabba a halmazba esnek jogilag, mint akik a minimálbérnél is kevesebbet keresnek. Ez nem indul nagyon bíztatóan.

És innen még jön egy kellemetlen meglepetés: az egy hónapos (vagy éves) katás vállalkozás nem egy hónapnyi (vagy évnyi) szolgálati időnek felel meg. És a szorzó bizony 1 alatti: 2018-ban ez 250 napnyi, 2019-ben 231 napnyi, 2020-ban és idén pedig mindössze 222 napnyi szolgálati időt jelent. Ez a legutóbbi szám 0,61 évet jelent. Tehát, ha 40 évet katás vállalkozóként végigdolgoznánk (ha lesz egyáltalán ilyen opció, mert a jövőt nem látjuk előre, főleg az állami adószabályozás szempontjából), akkor ez 40 * 0,61 = 24,4 évnyi munkának felelne meg. Méghozzá minimálbér alatti jövedelemmel. Mindent összevetve valahol a nyugdíjminimum környékén gondolkodhatunk: ez jelenleg 28.500 Ft. Nem, nem maradt le egy 0 valahol, vagy legalább egy 1-es szám az elejéről. Ez bizony egy 30.000 Ft alatti összeg, ez jelenleg egy 100 eurónál, sőt, 100 dollárnál is alacsonyabb összeg.

Mit tehetünk, ha katás vállalkozásunk után nyugdíjasként túl szeretnénk élni?

A magyarországi létminimumot 100.000 Ft környékére szokták belőni (nyilván mások a létezés költségei Rózsadombon és egy kis faluban), és az igen valószínűtlen, hogy a minimális nyugdíj elérné ezt az összeget a közeljövőben. Sőt, az állami nyugdíjrendszernek inkább kihívásoknak kell megfelelnie a jövőben.

Mégis van megoldás: katás vállalkozóként, SZJA-t nem, vagy keveset fizetve igénybe tudjuk venni a nyugdíj adókedvezményt, ha más a szerződő és más a biztosított. Mindössze egy szerződőre van szükség, akiben megbízunk (lehet, de nem kell, hogy családtag legyen), aki fizet SZJA-t, míg vállalkozóként lehetünk a szerződés kedvezményezettje, haszonélvezője akkor is, ha egyáltalán nem fizetünk SZJA-t (ez nem része a katás vállalkozó adójának).

Fontos tudni, hogy ez az opció, ahol biztosított és a szerződő személye nem azonos, csak a nyugdíjbiztosításnál érhető el. Ezzel évente 130.000 Ft ütheti a markunkat (nyugdíjszámlánkat) anélkül, hogy ezzel bárkit megkárosítanánk: mindössze kihasználunk egy legális állami támogatást.