Szemfényvesztés nélkül: Magyarországon (is) egyedülálló szűrés

Létezik azonban egy vizsgálat, az ún. AMD szűrés, mely során a genetikai hátteret ellenőrzik, így mérve fel a makuladegeneráció – az egyik legfenyegetőbb időskori szembetegség – rizikóját.

„Ma Magyarországon a felnőttkori visszafordíthatatlan látásromlás leggyakoribb oka a cukorbetegség okozta retina-elváltozás és az időskori makula degeneráció. Az életkor előrehaladtával ez utóbbi válik a vakság elsődleges okává”– mondja a terület szakértője Dr. Varsányi Balázs, a Dr. Rose Magánkórház szemész szakorvosa, aki Ph.D. fokozatát az öröklődő retinabetegségek témakörében szerezte. Számokban kifejezve ez évente több mint 6000 igen súlyos látásromlással, illetve vaksággal élő új beteg regisztrálását jelenti. Az AMD hazánkban a 60 év feletti korosztályban az esetek 22,7%-ában tehető felelőssé a vakság kialakulásáért. Az Egyesült Államokban a 8 millió emberből, aki ma életkoránál és egyéb adottságainál, valamint szokásainál fogva a magas kockázatú csoportba tartozik, a következő 5 évben várhatóan mintegy 1-1,3 millió esetben alakul majd ki a betegség előrehaladott formája.

„A betegség lényege, hogy a szem ideghártyájának éleslátásért felelős területe, az úgynevezett sárgafolt (macula lutea) degenerálódik, azaz károsodik, szerkezete elfajul. Az állapot kialakulása során nem látjuk tisztán azt, amire ránézünk, miközben perifériás látásunk minősége nem romlik. E jelenség olvasási nehézségeket okoz, de felléphetnek színlátási zavarok is. Az idő előrehaladtával a kontúrok egyre inkább elmosódnak, a betegség kései stádiumában pedig a látásvesztés kiterjed a látótér egészére. Az elváltozások hátterében nagy százalékban a szemfenék elmeszesedése áll – ez az ún. száraz forma – mely jelenleg még visszafordíthatatlan, ám megfelelő életmóddal és táplálkozással késleltetni, lassítani lehet a folyamatot. Nagyjából minden tizedik esetben azonban az ideghártya alatt húzódó érhártyában képződnek olyan abnormális erek, melyekből folyadék és vér szivárog, ellehetetlenítve a látást – ezt nevezzük nedves formának”- mondta a szakorvos. Ilyenkor az érképződés gátlásával bizonyos fokú javulás érhető el. Az AMD kockázata az életkorral egyre emelkedik; 50 éves kortól meredeken nő, 75 éves korra megháromszorozódik. Egy közelmúltban készült vizsgálat szerint a nyolcvanévesnél idősebb emberek 64 százalékánál megfigyelhetők az AMD különféle súlyosságú tünetei, 12 százalékuknál pedig a betegség végstádiumú, gyakorlatilag vaksággal járó formája áll fenn. Ezért olyan fontos, hogy a szűrés segítségével még az elváltozások kialakulása előtt kiderüljön, az illető hajlamos lehet a betegségre.

„A nemzetközi kutatócsoportok által azonosított genetikai rizikófaktorok vizsgálatára dolgoztuk ki szűrőmódszerünket. – magyarázza Dr. Varsányi – A vizsgálat eredményeképp ismertté válik, hogy genetikai örökségünk hányszoros rizikót jelent az AMD kialakulása szempontjából.” Az elváltozás további rizikótényezői közé tartozik a dohányzás, magas vérnyomás, az elhízás, a stresszes életmód, fokozott UV sugárzás. Ezek kombinációja – főleg a genetikai eltérésekkel együtt – tovább növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.
A Dr. Rose Magánkórházban - az országban elsőként, de most már néhány másik egészségügyi intézményben is – van lehetőség a nemzetközi szakirodalom szerinti leggyakoribb genetikai rizikófaktorok szűrésére. „A vizsgálat nem diagnosztizálja a betegséget – teszi hozzá a szakorvos – erre csupán a részletes szemészeti szűrés alkalmas. A teszt az eddig ismertté vált legfontosabb genetikai kockázati tényezőket mutatja ki, melyek önmagukban 2-5-szörös rizikót jelentenek, azonban egymással, és más (életmódbeli, táplálkozással összefüggő) rizikófaktorokkal kombinálódva akár 30-50-szeres is lehet a kockázatnövekedés.”

Az eredményre alapozva szorosabb szemészeti ellenőrzéssel, életmódbeli változtatásokkal a látásromlás esélye csökkenthető. Emellett a korai szakaszban alkalmazott, a szemfenék táplálását segítő nyomelemeket, antioxidáns vitaminokat tartalmazó készítmények nemzetközi tanulmányok alapján lassítják a betegség előrehaladását, sok esetben megakadályozzák a súlyosabb formák kialakulását.

Az AMD jellegzetes tünetei

Makula degeneráció esetén a látótér középső részén kisebb-nagyon szürke, fekete folt, homály észlelhető. A párhuzamos vonalak finom torzulása, görbülése, hullámzása figyelhető meg, a tárgyak kevésbé kontrasztosak. Az arcok felismerési képessége romlik. A szemüveg dioptriájának változása is utalhat a betegségre: a távollátóknak egyre erősebb (+)korrekció szükséges. Jellegzetes tünet lehet a két szem közötti különbség a színek észlelésében, a tárgyak méretének megítélésében.