Tested 60-70%-át víz teszi ki, de vegyünk egy példát: egy százkilós embernek 60-70 kilogrammnyi „vezetéktömeggel” kell(ene) rendelkeznie. Az, hogy miért van így már kicsit bonyolultabb elmagyarázni, de evezzünk tudományos területre. Mint bizonyára te is tudod a földi élethez hasonlóan a nélkülözhetetlen őselem hiányában nem életezne élet. Pont így az emberi szervezetben is a víz az élet fontos mozgatórugója, mivel a víz az a közeg, amelyben bennünk jelen van az élet. Tested vízvezetékrendszere egy speciális vezetékrendszer, melyben – akár egy kábelben, áramlanak az információk és a táplálékok az egyes szervek, sejtek között. De a vezetéknek az alapvető oxigén-, táplálék-, salak- és mérgezőanyag-elszállító feladatán túl hőmérséklet-szabályozó szerepe is van, védelmet nyújt a hirtelen fellépő hőingadozásokkal szemben, védi szerveidet, s karbantartja a sejtek elektromágneses teréhez szükséges elektronszintet.
Tapasztaltad már, hogyha alkalom adtán, ha fejfájással küszködsz néha már egy kis vízivás is csillapítja? Nem, nem csak bebeszélted magadnak a gyógyulást. Újabb kutatásokból kiderült, hogy az elégtelen folyadékbevitel hatására csökken a figyelem, és ehhez kapcsolódóan a tanulási nehézségek fokozódnak; eluralkodik a fáradtságérzet, fejfájás alakul ki. Éppen ezért nem árt fejben tartanod, hogy a felnőtt ember folyadékigényének kielégítésére ajánlott átlagos vízbevitel nők számára 2,7, férfiaknak 3,7 liter naponta, aminek 80%-át ivóvízzel és más (lehetőség szerint cukor-, koffein-, méreganyagmentes) folyadékokkal kell pótolni – a többit a táplálékaiddal.
Központi irányítunk, az agyunk kilencven százaléka víz. Ez az oka annak, hogy az éhezésnél sokkal kevésbé bírod a szomjazást. Szervezetednek szüksége van az élethez nélkülözhetetlen 60-70 százaléknyi víz megtartására, illetve mozgásban tartására. A legfontosabb adat azonban az, hogy már 20 százalékos vízveszteség esetén is megszűnik a sejtek közti áramló kapcsolat, s ez már halálos.
A gyerekek teste a felnőtteknél még több vizet tartalmaz, ezért náluk a hosszabb ideig tartó, hányással, hasmenéssel (vagyis vízvesztéssel) járó betegségek végzetesek lehetnek. A szervezet leépülése, elgyengülése azért is bekövetkezhet, mert a kiválasztott vízzel együtt az ásványi anyagok is távoznak. De ez az utóbbi tény igaz a felnőttekre is.
Számos ásványvíz, éppen az összetevőik között szereplő egyes ásványok nagyobb tartalma miatt gyógyírként szolgálhat a betegségeidre. A vízben súlyozottan jelen lévő ásványi anyagok alapján megkülönbösztetnek: meszesföldest, kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátost, alkáli-hidrogén-karbonátost, szulfátos-jódos-brómost, vasast, szénsavas-savanyú vizeket. Ez utóbbiak serkentik az emésztést, kúraszerűen gyógyítják a savhiányos gyomorhurutot, csökkentik a magas vérnyomást. A meszesföldes vizeknek mivel magas a kalciumtartalma, ezért klimax alatt és mészhiányos állapotokkor kifejezetten ajánlott a fogyasztásuk. A savtúltengésre az alkáligyógyvizek vannak jó hatással, míg a máj-, epe- és bélbetegségekre a szulfátos, a vérszegénységre a vasas vizek. Azonban a jódos gyógyvizekkel már inkább vigyázni kell, mivel a legújabb kutatások szerint negatív hatással van a pajzsmirigyre.
És, hogy melyik az? A titok ismét a pH-értékben keresendő. Semleges kémhatású víznek a 7 pH-értékű tekinthető: alatta savas, felette pedig lúgos kémhatású. Az ideális ivóvíz 6,5 – 9,5 pH-érték közötti, tehát a szervezetednek a semleges vagy az enyhén lúgos víz az ideális. Vagyis egyáltalán nem utolsó szempont, hogy milyen vizet iszol meg, és az adottból éppen mennyit és milyen gyakorisággal.
Az oldott anyagok mennyisége szerint dől el, hogy a víz mennyire lesz kemény. Ez szervezetünkben kétélű fegyverként működik: a túlzásba vitt gyógyvízfogyasztás elősegíti a vesekő kialakulását. A kemény vezetékes víznél, a lágy, savas vezetékes víz mégis egészségtelenebb, mert az mind a régi ólom-, mind az újabb rézvezetékből kioldja, magával hozza a fémrészecskéket, s ezáltal ez a víz nem éltető, hanem mérgező.
OLVASS TOVÁBB!
Jóga az íróasztal mellett: Egyszerű gyakorlatok a munkahelyi feszültség oldására
A modern irodahelyiségekben dolgozók számára a hosszan tartó ülés és a stressz központi problémává vált....
KÖZÉRZETMit érdemes tudni a depresszióról?
A depresszió a civilizációs betegségek közé tartozik. Minden korosztályt érinthet, megzavarja a mindennapi életvitelt, és megakadályoz...
KÖZÉRZETMinden, amit érdemes tudnod, ha tartasz a Parkinson-kórtól
A Parkinson-kórra jelenleg nincs gyógymód, de a betegség előrehaladásának lassítására irányuló terápiák fejlesztése folyamatosan z...
A stressz és az aranyér kapcsolata
Rohanó világunk gyakran kiváló talajt biztosít a stressz eluralkodására az életünkben. Ezen idegi terhelés több, mint egy rövid ideig...
KÖZÉRZETImmunegyensúly télen – Mutatjuk, mit érdemes fogyasztani!
Ősszel-télen egy-két megbetegedés még belefér, hiszen közösségben járva óhatatlanul is elkaphatsz egy vírusfertőzést....
KÖZÉRZETOmega-3 zsírsavak: életmentő tápanyagok a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben
Mik azok az Omega-3 zsírsavak?...
Adja meg születési időpontját!
VAGY
ÁLLATI CUKISÁGOK