Zöldséget vagy húst?

Sok éven át, ha valaki a vegetáriánus diétát választotta, nemes lelkűnek tartották ugyan, de… Ahogy nőtt a vegetáriánusok száma, egyre többféle számukra is fogyasztható élelmiszert kezdtek árulni, és ma már szemmel látható: ők is ugyanúgy élvezik az étkezéseket, mint bárki más. És ráadásul sokak szerint a húsmentes táplálkozás egészségesebb.

Hogy neked melyik a jobb, a vegetáriánus, vagy a húsevő (nevezzük azért inkább mindenevőnek), ezt próbáljuk most megtudni.


A vegetáriánus

Jó pontok:

Talán a legnyilvánvalóbb előnye, hogy csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. A vegetáriánusoknak általában alacsonyabb az LDL koleszterin szintje (ez a „rossz” koleszterin) nehezebben képződik az ereikben vérrög, alacsonyabb a vérnyomásuk és ritkábban fordul elő cukorbetegség. Ez az alábbiakból adódik:

• Alacsonyabb telített zsírtartalom
• Magasabb rosttartalom
• Alacsonyabb sótartalom
• Nagyobb mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, így több antioxidánst és vitamint is
• Több az összetett szénhidrát, kevesebb az egyszerű cukor

Azok a vegetáriánus étrendek, melyek azért tejtermékeket, tojást is tartalmaznak nagy mennyiségben, ellensúlyozzák a vegetáriánus diétáknak tulajdonított „rossz pontok” nagy részét.  A rákbetegség kockázata is kisebb vegetáriánus étrend esetén, főleg a vastagbélráké.


Rossz pontok:

A gondosan kiegyensúlyozott és megtervezett vegetáriánus étrend képes mindazt a tápanyagot szolgáltatni, amire szükségünk van, de ehhez rengeteg munkára és időre van szükség. Enélkül viszont hiányos lesz a táplálkozásunk. És nem segít az sem, hogy az éttermek vegetáriánus kínálata bizony egyoldalú. Így azok, akik „mindenevő” barátaikkal együtt szeretnének rendszeresen étkezni, nemigen juthatnak kiegyensúlyozott diétához. A leggyakoribb problémák:

• Vashiány. A hús fontos vas-forrás, így aki nem eszik húst, ezt pótolnia kell, mondjuk tojással, szárított gyümölcsökkel, zöld leveles zöldségekkel, babbal, borsóval, magvakkal. A növényi eredetű vas sokkal nehezebben szívódik föl a szervezetben, de ezen segíthet a C-vitamin, így nem árt minden étkezésnél gyümölcsöt is fogyasztani. A vas felszívódását gátolja a tannin (a teából, kávéból), igazság szerint ezeket nem kellene az étkezések mellé inni.
• B12 vitaminhiány és kalciumhiány. Ez leginkább akkor fordul elő, ha tejterméket sem fogyasztunk. Noha a hús jó forrása ezeknek, pótolhatja a tojás, a sajt, a tej, a joghurt, sőt az élesztő is. Nem tej-alapú forrás a szezámmag, a napraforgómag, a borsó, lencse, és a bab.
• D vitamin-hiány. A D vitamin legjobb forrása a hal és hal-olaj, de a tojás és tejtermékek kis mértékben tudják pótolni. A D vitamin a szervezetben alakul ki, napsütés hatására, úgyhogy az is fontos, nem csak az „alap-anyag”-bevitel.
• Aminosav-egyensúly, fehérjetartalom. A testünk fehérjéi is aminosavakból állnak, a nagy részüket a táplálékunkból nyerjük. Az állati eredetű fehérjék a legkönnyebben feldolgozhatóak, és a szükséges aminosavak teljes skáláját tartalmazzák. A legtöbb vegetáriánus számára a tejtermékek jó fehérjeforrások, de fontos azért máshonnan is pótolni. A vegetáriánusok számára veszélyes lehet, hogy fehérjehiány alakul ki, mert a növényi fehérjék nem, vagy csak igen kis mértékben tartalmaznak néhány aminosavat, mint például a lizin vagy a metionin. Gyakran tanácsos rizst, magvakat és gabonaféléket fogyasztani.
• Ásványi anyagok. A vegetáriánusokban gyakran alacsony a vér réz, cink és szelénium-szintje. A műtrágyázott növények ásványi-anyag szintje nagyon alacsony. Nem árt ezért pótolni, akár tabletta formájában is a hiányt.


A húsevők

Jó pontok:

A hús jó forrása a fehérjének, a vasnak, a B vitamincsoportnak, meg az energiának. És annyi féle húskészítményt lehet kapni, hogy nem nehéz változatosan étkezni. És jóízű, élvezetet okoz már a megevése is. A táplálkozási szakértők általában abban megegyeznek, hogy arra nem sok minden utal, hogy a húsevés, úgy általánosságban, ártalmas lenne. Csak a zsíros-nem zsíros, fehér és vörös húsok aránya számít.


Rossz pontok:

A magas hústartalmú diéták ártalmasak lehetnek. A szakértők azt javasolják, a vörös húsok bevitelét mindenféleképpen korlátozzuk, legyen az napi 8 dekánál levesebb, inkább együnk több halat és szárnyast.


A vörös húsok fogyasztásának ártalmai lehetnek:

• Magas telített-zsír bevitel, ettől nő a vér koleszterinszintje, magasabb lesz a szívmegbetegedések kockázata.
• Magasabb rák-kockázat, főleg a vastagbélráké.
Ezek az ártalmak lehetnek magától a húsfogyasztástól is, de valószínűbb, hogy a nagy húsfogyasztással együtt járó kevés gyümölcs és zöldségfogyasztás eredménye. A hús hamar telíti a gyomrot, és már nem lesz hely a többi, fontos tápláléknak. Legyen a hús inkább a „köret”.
A nagy hústartalmú diéták további hátrányai:
• Az alacsony rost-bevitel
• Magas só-bevitel, mert a húskészítmények nagy része nagyon sós, észre sem vesszük.


Hát akkor melyiket válasszuk?

A jól kiegyensúlyozott táplálkozás, legyen az húsos, vagy húsmentes, mindenféleképpen egészséges. Fontos, hogy minden szükséges anyagot be tudjunk vinni a szervezetünkbe. A „mindenevő” diéta, kevés vörös hússal, sok gyümölccsel és zöldséggel, semmivel sem egészségtelenebb, mint a vegetáriánus.

Egy tanulmány kimutatta, hogy azok, akik hetente legalább háromszor-négyszer esznek nyers salátát, azok között 50%-al ritkábban fordul elő szívbetegség és rák, mint azok között, akik nem fogyasztanak nyers zöldséget, függetlenül attól, hogy mennyi húst esznek.