1. „Beszélnünk kell."

Jaj ne... egy ilyen bevezető után már semmi jóra nem számíthat az ember.

2. „Nem akarok beleszólni, de..."

Akkor most beleszólsz vagy sem? Döntsd már el légyszi...

3. „Tisztelt utasok és a vonatra várakozók!..."

Hogy az Ördöghátán lovagolva mennének a Pokolba – gondoljuk ezt vagy még cifrábbat, mikor jön a 10, 20, meg a 30 perc késés meg mikor még ezekre is rányomnak még egyszer annyit.

4. „Nincs kisebb?"

Ha lenne, akkor lehet azt adnék, de elhihetné a kedves pénztáros, hogy nem vagizni akarok a tízezressel, hanem egyszerűen az van.

5. „Nem akarlak megbántani..."

De azért csak meg fogsz, ugye? Azért kösz, hogy felvezetted...

6. „Ne vedd sértésnek, de..."

Pedig pont ezek után következik mindig a sértő, bántó dolog...

7. „Olyan vagy, mint anyád/apád..."

Ritkán használják ezt dicséretként, már pedig valakit ahhoz hasonlítani, akiről magának a kedves gyereknek sincs jó véleménye, az felér egy pofonnal.

8. „Ezt úgysem értenéd..."

Egy felől kösz a bizalmat, másfelől jó, hogy adtál egy esélyt...

9. „El kell mondanom valamit..."

Remek! Megcsaltál? Hazudtál? Kiraboltál?

10. „Nincs semmi bajom a karrierista nőkkel/a melegekkel/ a gyerekekkel..."

Teljesen mindegy mi következik, ha valaki azzal kezdi, nincs semmi baja, akkor de, már csak azért is tutira van baja...