Minden fejben dől el

Gondolataink határozzák meg, hogyan viszonyulunk az életünkben végbemenő történésekre. Amikor boldogok vagyunk, könnyebben hozunk olyan döntéseket, amelyek által közelebb kerülünk, a jó egészség fenntartásához, az anyagi jóléthez és a kiegyensúlyozott családi kapcsolatokhoz. A pozitív gondolatoknak teremtőereje vitathatatlan, mert a boldog ember bizonyos élethelyzeteken nem a problémát látja, hanem a lehetőséget az adott szituációban, ennek köszönhetően a változást nem stresszként éli meg, hanem egy új lehetőségnek az élettől, amelyben bizonyíthatja rátermettségét. Ezek az alappillérek alkotják számunkra azokat a célkitűzéseket, amikkel elérjük azt a legfőbb állapotot, amikor megállunk egy pillanatra a világ szüntelen rohanásában, és rájövünk, nincs szükségünk semmi másra, hiszen elértük azt, amire az ember egész élete során a legfőbb küldetéseként tekint.

Ugyanúgy, ahogy a pozitív gondolatainknak ereje van, úgy a negatívaknak is, a különbség csupán annyi, hogy az utóbbiakkal inkább távolabb kerülünk a beteljesülésünktől. Mindannyian láthattunk már példát a hétköznapi életünkből, hogy egy másik embertársunknak megadatott például a támogató és szerető család, akik hiába támogatják, sajnos nem elég ennek az állapotnak a megélésére, mert az élet egy másik területén, például az egészségi állapotban, elégedetlennek érezi magát. Amikor hiányérzetünk támad, automatikusan ennek az űrnek a betöltésére koncentrálunk, kívül esünk önmagunkon és figyelmünk nem arra összpontosul, amink van, és amitől már kiegyensúlyozottak lehetnénk, hanem arra, amit meg kell oldanunk, hogy tökéleteset alkossunk.