A magány árnyékában

A magányt bizony életszakaszokhoz kötjük:
Természetesen azt nevezhetjük magányosnak, aki annak is érzi magát, és akit ráadásul a környezetében élők is annak tartják.
Más-más személyiségekkel rendelkezünk, így nem egyformák igényeink.
Van akit egyáltalán nem zavar, hogy nem nyitják rá naponta az ajtót és kimondottan zavarja a nyüzsgés és a nagy társaság. Sokan a magányt automatikusan összekötik a szingliséggel.

Sokszor karrierünket építgetve, magunkat eltartva, függetlenül, teli feladattal kiválóan berendezkedhetünk új életformánkra. Attól még, hogy nem vágyunk együttélésre, tartós kapcsolatra, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs kire számítsunk és nem kaphatunk egy jó nagy ölelést.

Ez a fajta probléma elég gyakran jelentkezik a válás következményeit nem vállaló házastársaknál, mellyel igen gyakran találkoznak a szakemberek.
Tapasztalatok során kiderül tehát, hogy életünkben bekövetkező új életszakaszokhoz köthető a magány problémája.

Emlékezzünk csak vissza amikor először mentünk általános, majd középiskolába, vagy az első munkahelyünkre, a szüleinktől való távolodás vagy a teljes elszakadás, házasság, első gyermekünk megszületése, és a sajnos manapság egyre gyakoribb válás mind-mind átformálja régi életünket.
Sokszor megszakadhatnak régi kapcsolataink, új szituációkba kerülünk, melyek lelkileg megviselnek minket.

E váltások okozzák fiatalok és idősek magányát.

Fizikai fájdalmat élhetünk át egy szakításnál is, szerettünk elveszítését valóságos gyászként éljük meg. Ilyen esetben a kapcsolatfüggő emberek iszonyatos fájdalomként élhetik meg a párjuk nélküli időt. Számukra még az is hiányozhat, ami rossz volt az együttélés során.

Na, de mire jutottak a kutatók a magányt illetően?

Sok tudós azzal próbálja magyarázni a magányt, mint jelenséget, hogy:
Valamiféle energiafolyamat megy végbe a szervezetünkben.
Az ötezer éves kínai gyógyítás azon alapszik, hogy csak akkor betegszünk meg, ha a bennünk áramló életerő útjába valamilyen akadályok kerülnek.
Egészséges állapotnak nevezhetjük azt, amikor nincsenek energiagátak a szervezetben.


A magány megbetegíthet!
A magány okozhat testi és lelki betegségeket. A depresszió kialakulásában is nagy szerepet játszik. A súlyosbodó állapot következménye elhízáshoz vezethet.

A harmonikus társas kapcsolatokkal rendelkezők, akik szeretnek másokat, és őket is elfogadják a számukra szintén fontos emberek kevésbé betegednek meg, mint a magányban élők.