A test a lélek tükre

Állj a tükör elé!

Tükörképünket boncolgatva eljutunk testünk mélyebb rétegeibe, és olyan feladatokat, bennünk rejlő lehetőségeket is felfedezünk, amelyek csupán arra várnak, hogy megértsük és megvalósítsuk őket. Természetesen közben az is kiderül, hogy mi az, ami nem vagyunk, és hogy következésképpen milyenlehetőségekkel nem rendelkezünk. Csak akkor leszünk képesek minden esélyt megragadni, ha törődünk magunkkal, ha szeretjük magunkat. Önszeretet szükséges ugyanis ahhoz, hogy – bibliai kifejezést használva – felebarátainkat úgy szeressük, mint saját magunkat (nem jobban, és nem is kevésbé). Fogjunk bele tehát önmagunk megfigyelésébe és megismerésébe. Így könnyebben megértjük majd azt is, hogy mások miért éppen az adott módon reagálnak ránk, és nem másképp.

Önmagunk megismerése

A Biblia is hirdeti, hogy Isten országa lakozik bennünk. Kezdeti feladatként tehát önmagunk korrekt megfigyelésére és elfogadására törekedjünk, hogy majd képesek legyünk saját formánkat, alkatunkat a Sors rendelésének tekinteni. Ha ezt elértük, következhet a második lépés, vagyis hogy embertársainkban is felismerjük lényegünket és küldetésünket. Ezáltal könnyebb lesz megtalálni velük is, magunkkal is a hangot, és így nagyobb lesz az összhang, a szeretet az életünkben.

A testnél azonban fontosabb a lélek, hiszen a háznál is fontosabb annak lakója. A test a maga fizikai valójában persze megérdemli a gondoskodást, még akkor is, ha múlandó, és csak a lélek kiváltsága a halhatatlanság. Ha a testet viszont olyan lehetőségnek tekintjük, amelynek segítségével többet tudhatunk meg lelkünkről és annak feladatairól, akkor sokat tehetünk lelki és testi fejlődésünkért egyaránt.

A szeretet szemével látni

Ha sikerül felismernünk a „testházunkban’ rejlő fejlődéslehetőségeket, még ott is szépségre lelhetünk, ahol első pillantásra csak a problémák látszanak, és szeretettel a lelkünkben tudjuk majd vállalni feladataink teljesítését. Problémás „testzónáink” esetében is előfordulhat, hogy elfogadásukat pozitív érzelmek kísérik. Ez a fajta hozzáállás azonban nehezünkre eshet, ha a valóság, a lehetőség és vágyaink messze esnek egymástól. A nehéz feladatok esetében is a szeretet a legjobb megoldás. Szeretni annyit tesz, mint önmagunkat megnyitni és a másikat, az idegent befogadni. Testünkkel kapcsolatban nem a kíméletes hazugságot kell, hanem az őszinte igazságot.
Mihelyt az ember többé nem hazudik magának, rátalál önmagára, és azonosulni tud önmagával. Felveszi saját ritmusát, és ez az élmény megrendítő gyönyörűséget ad. A nyílt, becsületes emberek ezért – függetlenül külsejüktől – tényleg vonzóvá válnak.

Az igazi szépség belülről fakad. A hozzá vezető úton az első lépés, hogy ismerjük fel és fogadjuk el adottságainkat – nyitottan és szeretettel. Szeretet-szemeinket tartsuk mindig nyitva, hiszen ami első látásra szép, abban azonnal gyönyörködünk, ami viszont első látásra csúfnak tűnik, később abban is felismerhetjük a lehetőséget. A szemlélődés során a ilyen tulajdonság is széppé és elfogadhatóvá válik, sőt, az előzmények ismeretében még érdekesebbé.

Saját utunk megtalálása

Testképünk megismerésének ez újabb állomását könnyebb elérnünk, ha a jelzéseket bizonyos öniróniával és humorral fogadjuk. A szeretet mellett tehát a humor a másik biztos recept, hiszen maga a szó is eredetileg testnedvet, folyadékot jelentett. Senkinek sem árt, ha mielőtt megküzd problémáival, kicsit elnevetgél rajtuk. Amint elérjük ezt a képességet, nemcsak problémáinkat fogjuk sikeresebben megoldani, hanem a mögöttük feltárulkozó, egyéniségünkre szabott feladatainkkal is könnyebben megbirkózunk. Nagymértékben segíthet a keleti filozófiákban közös, nagyon lényeges gondolat. Eszerint minden inkarnációra készülő lélek maga keresi meg szüleit, általuk saját testét és a körülményeket, amelyek a lehető legjobb feltételeket biztosíthatják életcéljainak eléréséhez. Természetesen sem a szülők, sem a test, sem a környezet esetében nem létfontosságú a szépség vagy akár a megnyerő jelleg. Egyedül az a lényeges, hogy minden a közös célt szolgálja, és ideális körülményeket biztosítson a lélek fejlődésének. Így mintegy magától eltűnik mindenféle bűnbakkeresés és téves projekció, kivetítés.

Ebben a kontextusban értelmét veszti testünk, valamit életprogramunk le- vagy felértékelése. Ezek csupán adottságok, amelyek megvalósításra várnak. Ha valakinek például hosszú láb adatott, azt kell elsajátítania, hogy nagyobb lépésekben, gyorsabban haladjon az életben, és minél nagyobb eredményeket célozzon meg. Ha viszont valakinek rövid lábakkal kell életútját végigjárnia, adottsága már eleve azt jelzi, hogy apró, tudatos lépésekre lesz szüksége.

Boldogság és elégedettség

Számtalan jelentős személyiség példája igazolja, hogy bármilyen test birtokában teljes életet lehet élni. Volt egy katolikus apáca, Alberta nővér, akit már korán zárdába adtak, mivel görbe hátát nagy púp torzította. Az apró, látszólag gyenge teremtésnek minimálisak voltak az életkilátásai. Alberta azonban egy hosszú életen át keményen küzdött sorsával, és egy életen keresztül növekedett, főleg lelki-szellemi értelemben, de egy cseppet még testileg is. Cm-ként lett a tartása mind egyenesebb, és kitartósan járta saját életútját több mint 80 éves koráig. Persze azért kicsi és görbe maradt alkatilag, de ő volt az egyik legkiválóbb, legboldogabb, legegyenesebb ember. A világgal és önmagával megbékélve élte le életét. Példája segítségével könnyebben megérthetjük, hogy a boldogság és az elégedettség, sőt még a siker sem függ közvetlenül a külső megjelenéstől, hanem sokkal inkább attól, amit típusunknak és adottságainknak megfelelően magunkból kihozunk. Ha saját magunkkal, valamint a környező világgal összhangban élünk, boldognak érezzük magunkat. Mihelyt azonban ellenállást tanúsítunk, boldogtalanok leszünk.

A testjelek megfejtése

Miért éppen nekem van ilyen alakom, és miért éppen ilyen? Miért éppen most jelentkezik ez a probléma az életemben, illetve mióta van jelen? Miért pont ilyen testformát kaptam? A kérdésfeltevésnek akkor is van jelentősége, ha öröklött problémáról, családi vonatkozásokról van szó, vagy olyan kortünetről, mint a koros fogyás és hízás. Ha a szimptómákkal foglalkozunk, nemcsak a problémás kiindulópont értelmezési lehetőségeit találjuk meg, hanem a remélhető megoldásokat is, hiszen ez a szakasz nyújtja a legnagyobb esélyt a fejlődésünkre.

Az a legfontosabb, hogy tisztán lássuk magunkat: minden egyes testformánk, ha nem is vagyunk kibékülve vele, lehetőséget hordoz magában, és feladatot ad nekünk. Éppen elégedetlenségünk jelenti a legnagyobb kihívást, amelynek eredménye a békekötés.

Elemzés – értékelés és ítélkezés helyett

Mindenki maga dönti el, mennyire elégedett vagy mennyire képes megbékélni saját magával és külső adottságaival. Azt azonban aligha lehet ránézéssel megállapítani, hogy más emberek mennyire vannak összhangban saját alakjukkal. Éppen ezért mindenképpen tartózkodnunk kell a gyors értékítéletektől. Ha találkozunk például egy kistermetű, de rendkívül kövér emberrel, hajlamosak vagyunk a „külcsín kontra belbecs” oppozíció nyomán úgy vélekedni róla, hogy a túlsúly, a külső teltség belső súlytalanságot kompenzál, a belső teljesség hiányáról árulkodik. Ha viszont az illető egyénből – Buddhához hasonlóan – élénk spiritualitás árad, akkor azonnal arra gondolunk, hogy a súlyos külső és belső tartalom tükrözője, vagyis „amilyen a külső, olyan a belső”. Alapszabályként fogadjuk el, hogy kéretlenül ne legyünk mások bírája, foglalkozzunk inkább saját magunkkal.

A külső, mint a belső tükre

Abból induljunk ki, hogy minden forma valamilyen tartalmat hordoz. Következésképpen külső formánk, alakunk is sokat elárul lényünkről, az életben elfoglalt helyünkről, lehetséges szerepeinkről. A testkép-elemzés mechanizmusa ezért nagyon egyszerű: azon alapul, hogy minden lelki tartalom testi alakot ölt. Tehát a testből kiindulva következtetünk a lelki háttérre.

Szeretnéd megismerni testalkatod típusát, és értelmezését? Akkor feltétlenül vásárold meg ezt a könyvet.