Engedd útjára gyermeki énedet!

Hibázunk, vagy mégsem?

A legtipikusabb gyermeki én típus:
- fokozott figyelemfelkeltésre való törekvés,
- folytonos panaszkodás,
- bűnbak keresése

Mottója: Az alma nem esik messze a fájától. Ez a típus szülei korai problémáit is magában hordozza, továbbviszi saját életébe. Úgy érzi, a világ megállás nélkül görbe tükröt tart elé, mellyel mindenáron kifigurázza sebzett lelkivilágát. A gondoktól csordultig telítődött, ezáltal folyamatos világfájdalom és melankólia jellemzi. Megrögzötten keresi lelki társát. Képes úgy viselkedni, mint egy kicsi óvodás, aki az életszagú problémát is egy elérhetetlen játék mackónak tekinti. Legszívesebben maga mellé állítana minél több embert, aki igazolni tudja, hogy ő a legszerencsétlenebb, legnehezebb sorsú ember a Földön. Minden egyes sérelmét igyekszik minél inkább felnagyítani.

Egyik oldalról élvezi a helyzetet, másfelől viszont szeretne minél előbb kitörni ebből a világból. Folyamatosan felteszi magának a kérdést, vajon ma ezt kellett tennem? Mások véleményét mindig előbbre helyezi saját magával szemben.


Amikor romlik a helyzet

A problémák születésünk pillanatától kezdve tini korunkig bezárólag folyamatosan alakul ki. Bármelyik sebzett korszakunkban járunk is, az úgynevezett felhánytorgatásos időszakot tizennégy éves korunktól kezdődik. Ettől a kortól kezdve hajlamosak lehetünk problémáink felnagyítására, eldeformálására.

Párkapcsolatban, az elhagyott gyermeki én képviselője természetesen teljesen bizonyos abban, hogy szeretett partnere sanyarú gyermekkora miatt hagyta el.
Huszonéves korban minden egyes újabb pofon, melyet az élet ad, csak fokozza a gyermeki én jelenlétének erősségét. Kedvenc kijelentése: „nem tehetek róla”.


A gyermeki én kommunikációja

Mindenki látott már hisztiző gyereket, aki eleinte szépen kér, majd egyre hangosabban, erőszakosabban, végül szinte indulatosan toporzékolva követeli, ami szerinte neki jár.

Jó tanács: számoljunk el magunkban tízig, higgadjunk le, hallgassuk meg a másik fél álláspontját is, hiszen ezzel a magatartással csak konfliktus helyzetet teremthetünk.

Stílusán is megmutatkozik harsány természete: öltözködési stílusával, modorával, hangos beszédmódjával, sokszor inkább bohócot csinál magából, csak, hogy felfigyeljenek jelenlétére. Sosem képes előre tekinteni, mindig a múltban vájkál, gyermekkorában szerzett sérelmeiért aktuális partnerét hibáztatja.
Kikéri mások véleményét, de a tanácsokat megfogadni sosem fogja, úgy gondolja, ő mindent jobban lát másoknál. Visszaigazolásra van szüksége, saját véleménye mellé.


A káosz közepén

Szereti mások problémáját sajátjának tekinteni. Úgy érzi a világ összeesküdött ellene, senki sem hallgatja meg, csak és kizárólag magára számíthat. Bizonyítani próbálja döntései helyességét, életszemlélete tökéletességét. Sokszor szinte örül az újabb bajnak, mintha szándékosan elébe menne annak. A bolhából elefántot csinálva, a szituáció résztvevőihez képest őt mindig nagyobb sérelem éri. Elnyomottnak, túlélőnek, becsapottnak és sérültnek állítja be magát, és erről maximálisan meg van győződve.


Hogyan segíts rajta?

Ha ilyen típusú ember él a környezetedben, semmiképp se támogasd szeszélyes magatartását, ne add alá a lovat. Ne nyújtsd át neki az általa természetesnek vélt családi trónszéket! Ha mégis sikerül a család uralkodójaként helyet foglalnia, meggyőződéssel fogja bitorolni az utolsó szó jogát, és az igazság bajnokának címét.