Félelem a múlttól

Amikor 16 éves voltam, és még mindig nem tudtam, mit jelent az a szó, hogy „szerelem”, furcsán éreztem magam. A barátnőim állandóan erről beszélgettek, és nekem hazudoznom kellett. Aztán valami véletlen folytán megismerkedtem Ivánnal, aki nálam tíz évvel idősebb volt.


Bár sokat voltunk együtt, nem éreztem azt, hogy szerelmes vagyok

Szerintem túl korán kerültünk testi kapcsolatba. Ő komoly, érett férfi volt, én pedig egy éretlen kis csitri, ezért az ágy nem jelentett számomra semmit. Azt hittem, ő majd megtanít arra, mit is kell tennem. De nem így volt. Számára nem volt szükség gyengédségre, csak arra, hogy valaki mindennap széttegye neki a lábait. Én gyengédségre vágytam, Iván csak az ágyra.


Feleségül akart venni

Én hallani sem akartam erről. Közben teherbe estem, és mivel a szüleim amúgy sem örültek a kapcsolatunknak, ez nem volt túl jó pont Iván számára. A szüleim ragaszkodtak az abortuszhoz, amely még ma is mély seb a számomra. Iván azután továbbra is ragaszkodott a szexhez, ezért nyolc hónap után otthagytam. Sajnos nem tanultam tőle semmit, csak azt, hogyan nem szabad cselekedni. Bár tudtam csókolózni, és már nem voltam szűz, szexuális téren mégis teljesen fejletlen maradtam.




Újabb nyolc hónap telt el, amíg igazi barátot találtam

2004 novemberében megismerkedtem a barátnőm munkatársával. Megtetszettem neki, és elég hamar ki is kezdett velem. Olyan aranyos volt. Egyszerűen nem tudtam neki nemet mondani. Őt Attilának hívják, 23 éves, nős, és vagy egy kislánya. Ez mind nem volt számomra akadály, mert tudtam, hogy nincs rendben a házassága. Sokat találkoztunk, minden szabadidőnket együtt töltöttük, sőt még talán annál is többet.


Egy hónap múlva eljött a szex

Én még mindig nem tudtam, mi a dolgom a partneremmel. Töredelmesen bevallottam neki első kapcsolatomat, és a terhességet is. Úgy érzem, jól tettem. Megértette, és többet nem „bántott” vele. És ami a lényeg, hogy nem hagyott el. De két hónap múlva kibújt a szög a zsákból. Újból és újból próbálkoztunk, de soha nem volt az igazi. Kapcsolatunk elromlott, majd a fejemhez vágta, hogy „nem vagyok képes mást tenni az ágyban, csak feküdni, mint egy darab fa”. Sajnos igaza volt. De azóta nem tudok szexuális kapcsolatot teremteni senkivel. Igazából nincs is szükségem rá. Tisztában vagyok vele, hogy a partneremet csak úgy tarthatom meg, ha nem csak a szívemet, hanem a testemet is neki adom, mégis hiába. Erre én sajnos nem vagyok képes.


Az utolsó kaland

Utolsó „kalandom”, ami most nagyon bánt, a napokban zárult le. Az egész úgy kezdődött, hogy két hónapja jobban elkezdtem beszélgetni a szomszédommal, Lacival. Pillanatok alatt nagyon jóban lettünk. Kapcsolatra egyikünk sem gondolt, hiszen neki felesége és két gyermeke van. Nagyon jó barátok lettünk, elmeséltünk egymásnak mindent. Valahogy mégis mindketten akartuk, de még magunknak sem vallottuk be az igazat.

Laci egy este erőt vett magán, és megcsókolt. Ez három hete történt. Most, a napokban le akart velem feküdni, de én nem engedtem. Megint előjött a tudatlanságom, a gyávaságom. Nehezen ugyan, de rájött, hogy valami baj van. Aztán elmondtam neki az igazság egy töredékét. Akkor és ott úgy viselkedett, mint aki megértette, és felajánlotta a segítségét: oldjuk meg együtt a problémát. De másnap már nem szólt hozzám, egyszerűen közölte, hogy most nincs kedve beszélgetni. Ez szerintem nem volt igaz. Egyszerűen nem értem, miért viselkedik így velem, és miért állít olyasmit, ami nem igaz.

A történetet Anita küldte - Békéscsabáról


Nem mondhatod el senkinek? Mondd el hát mindenkinek!

Továbbra is várjuk kedves Olvasóink leveleit, akik megosztanák problémáikat velünk, és másokkal. A szerelemmel, lélekkel, testtel kapcsolatos írásokat a palackposta címére várjuk. A legérdekesebb írásokat névtelenül jelentetjük meg a Lelkipatikában azért, hogy mások is tanulhassanak belőle.