Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
LELKIPATIKA

Szeresd önmagad, szeretni fog az egész világ - Így tanuld meg!

Szerző:
Szabó Anna
A saját szeretetedért harcolni legalább olyan fájdalmas, mint másokéért, és az eredménye is éppen ugyanannyira kiábrándító. Ám, ha őszintén megkérdőjelezed a saját magadról alkotott gondolataidat, amiben eddig fenntartás nélkül hittél, a szeretet automatikusan felbukkan a színen.

 

A legtöbb ember hallotta már életében valamikor, hogy szeretnie kell önmagát. De mégis hogyan? A tény, hogy képtelen vagy a gyakorlati életbe átültetni a megfordításokat, újabb önkínzás forrása lehet. „Mi a baj velem? Miért nem vagyok képes szeretni önmagam?” – kérdezheted. Ezt a folyamatot nem lehet erőltetni. Az egyetlen, amit tehetsz, ha elvégzed az önvizsgálatot, és kideríted, mi az igazság.


Az önvizsgálat


Ha nem szabadulsz meg a gyötrő gondolatoktól, hiába ülsz bele egy nagy kád illatos fürdővízbe, gyújtasz gyertyákat, ismételgetsz magadban pozitív megerősítéseket, és kényezteted magad minden elképzelhető módon. Amint kihúzod a dugót, és kiszállsz a kádból, újra ugyanolyan rosszul érzed magad, hiszen a gondolatok visszatérnek, hogy tovább kínozzanak. Olyan ez, mintha csapdát állítanál valakinek, csakhogy az áldozat önmagad vagy.


Ahhoz, hogy feltérképezd a magadról alkotott hamis vélekedéseidet, néhány nagyon intim kérdést is fel kell tenned magadnak. De mitől félsz? Miért szégyenkezel? Kire neheztelsz még mindig – miközben tudod jól, hogy senkire sem kellene? Mi az, amit nem vagy képes megbocsátani magadnak? Az önvizsgálat nem manipuláció. Arról szól, hogy leásol magadban, megkeresed a szeretet és az igazság forrását, és rálelsz a saját válaszaidra. Mindaddig, amíg problémát jelent számodra, hogy önmagadat szeresd, nem végeztél teljes munkát. 

„Szeretnem kellene önmagam!” – aki ezt gondolja, nem tudja, mi a szeretet. Mi mindannyian szeretet vagyunk. Te is. Már most, ebben a szentpillanatban is. Ezért aztán azt gondolni, hogy szeretni kellene önmagad, miközben ez nem így van, puszta önbecsapás. Mondd, hát nem igazabb a megfordítás: „Nem kellene szeretnem önmagam”? Honnan tudhatod, hogy nem kellene szeretned önmagad? Onnan, hogy nem teszed. Legalábbis egyelőre. Az igazság nem tisztel semmiféle spirituális elképzelést. „Szeretnem kellene önmagam” – igen, és mégis hol? A szeretet nem cselekvés. Nincs semmi, amit tenned kellene. Ha megvizsgálod az elmédet, világosan látni fogod, hogy az egyetlen dolog, ami elválaszt attól, hogy te magad légy a szeretet, nem más, mint egy gyötrő gondolat.

 

Önmagad szeretetének akadályai


1. Amit a világon a legjobban szégyellsz


Jó kiindulási pont lehet, ha megkeresed, mi az, amit a világon a legjobban szégyellsz. Ez beletelhet egy kis időbe. Az ember ugyanis annyira titkolni próbálja ezeket a dolgokat, hogy még önmaga előtt is leplezi őket, és közben a méltóságának megőrzésével kapcsolatos szólamokba kapaszkodik, míg a gondolatai továbbra is vadul cikáznak akörül, milyen szörnyű és megbocsáthatatlan dolgokat tett a múltban. A titkok mindig önvizsgálatért kiáltanak. Mindaddig nem lehetsz szabad, amíg rejtegetni próbálsz valamit. Így lehet, hogy végül azokból a dolgokból, amiket a világon a legjobban szégyellsz, az élet legnagyobb ajándékai kerekedhetnek.

Gyakorlat – Amit a legjobban szégyellek
Szép lassan menj végig a következő lépéseken. Meglehet, hogy az indulás egy kicsit nehéz lesz. Ne feledd, hogy rajtad kívül soha, senkinek nem kell látnia, amit most leírsz. Mindezt magadnak csinálod, úgyhogy légy olyan őszinte és bátor, amennyire csak telik tőled. Épp most készülsz a szabadság egy újabb szintjére lépni.

Első lépés
Fogalmazz meg egy egyszerű , rövid állítást, ami így kezdődik: „A világon azt szégyellem a legjobban, hogy ________________________”. Például: „A világon azt szégyellem a legjobban, hogy elhagytam a gyermekeimet.”

Második lépés
Írd le, hogy szerinted mit jelent ez az állítás! Például: „Elhagytam a gyermekeimet, és ez azt jelenti, hogy borzasztóan rossz anya vagyok. Hogy sohasem fognak megbocsátani nekem, és hogy ha az emberek rájönnének, megbotránkozva menekülnének tőlem, és soha többé nem akarnának barátkozni velem. Hogy a gyerekeim egészéletükben sérültek lesznek, és ugyanolyan rossz szülő válik belőlük, mint amilyen én vagyok.” Készítsd el a saját listádat!

Harmadik lépés
Vizsgáld meg egyenként a listádon szereplő állításokat. Például: „Borzasztóan rossz anya vagyok” Tedd fel magadnak a négy kérdést vele kapcsolatban. „Igaz ez? Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy ez igaz? Hogyan reagálok, ha elhiszem ezt a gondolatot? Ki lennék nélküle?” Végül fordítsd meg. Ha sikerült alaposan felülvizsgálnod az első állítást, rátérhetsz a másodikra, és így tovább. Kérdezz, és keresd meg a saját igazadat! Használd úgy a kérdéseket, mint egy-egy mély meditációt tedd fel őket, és várd meg türelmesen szíved válaszát.

Ne siess! Ne hidd azt, hogy máris tudod a választ, még akkor sem, ha azelőtt már vagy százszor végiggondoltad az adott állítást. Egyáltalán nem biztos, hogy az, amiben évekig hittél, megegyezik azzal, ami most, a jelen pillanatban leginkább igaz a számodra. Sőt, könnyen lehet, hogy az aktuális válasz meglepetésként ér majd vagy egyenesen sokkolni fog. Nem baj, mindenképpen keresd meg a választ, ami igaz a számodra – bármi is legyen az. Bármennyire is nehéz megfordításokat találni, mindenképpen keress három okot, amiért az állítás ellenkezője legalább annyira igaz, mint az eredeti. Például: „Nem is vagyok borzasztóan rossz anya, mert amikor a gyermekeim betegek voltak, mindig odafigyeltem rájuk, és soha nem felejtettem el a születésnapjukat.”


Ha a legsötétebb titkodat megkérdőjelezed és megfordítod, rájössz, hogy minden, amiről úgy gondoltad, hogy abból következik, valójában nem feltétlenül igaz. Ez az utazás lehetővé teszi az elme számára, hogy más igazságokat dobjon a felszínre – olyanokat, amelyek a jó oldaladdal kapcsolatosak. Rá fogsz jönni, hogy nincs semmi, amit rejtegetned kellene önmagad elől. Az igazság az, ami felszabadít.

Gyakorlat – Amit nem akarok, hogy tudjanak rólam
A legtöbbünk hosszú, mentális listát vezet arról, hogy mit nem akar más emberek tudomására hozni saját magával kapcsolatban. Mi lenne, ha megkérdőjeleznéd ezeket a gondolatokat?

Első lépés
Készíts listát azokról a dolgaidról, amelyekkel kapcsolatban nem szeretnéd, hogy egy bizonyos ember vagy akár az egész világ tudomására jussanak.

Második lépés
Fordítsd meg! Olvasd el újra, amit írtál, de most kezdd úgy a felsorolást, hogy „A következőket szeretném, ha tudnák rólam…” Félre ne értsd, ezt nem kell elmondanod annak a személynek, akire gondolsz, de saját magadnak igen. Vedd észre, ha bármelyik megfordítás legalább annyira igaz, vagy igazabb az eredeti állításnál. Olvasd fel ezt a listát védekezés és magyarázkodás nélkül.

 

2. A megbocsátás


Ha nem bocsátunk meg másoknak, magunknak sem tudunk megbocsátani. Ez persze nem egyértelmű. Ha neked sem az, akkor próbáld ki a következő gyakorlatot.

Gyakorlat – Bocsánatkérő levél
Első lépés
Gondolj valakire, aki nagyon megbántott. Írj neki levelet, mégpedig úgy, hogy követed az alábbi utasításokat. Ne feledd, a levelet sohasem kell postára adnod, kizárólag magadnak írod. Gondolj három dologra, amivel te sértetted meg őt. Kérj tőle bocsánatot miattuk. Kérdezd meg, mivel tehetnéd jóvá. Aztán keress három dolgot, ami miatt hálás vagy neki, és mondj köszönetet értük. A levelet zárd a következő sorral:”Szeretlek”.

Második lépés
Most fordítsd meg a levelet és fogalmazd át úgy, mintha magadnak írtad volna. Talán tudod, milyen nagy megkönnyebbülés, ha megbocsátasz valakinek – hogy milyen csodálatos megszeretni valakit, akit korábban az ellenségednek tartottál. Ez a lépés a felfedezésről és a megbocsátásról szól: ez esetben azonban önmagaddal kapcsolatban kell megtenned. Légy türelmes, amikor a megfordítást végzed, és fedezd fel ártatlan, kedves, félreértett énedet. Gyengéden lépj túl azokon a részeken, ahol a megfordítás nem működik, és koncentrálj azokra, ahol igen. Olvasd fel a levelet magadnak, és gondold végig, miben igaz, amit írtál.

 

3. Megbékélni a kritikával


Ha valóban szabad akarsz lenni, a másoktól kapott kritika számodra ajándék. Ha egy bírálat hallatán megsértődsz, vagy a legkisebb ösztönzést is érzed arra, hogy védekezni kezdj, az azt jelzi, hogy valamit még nem fogadsz el, vagy nem szeretsz önmagaddal kapcsolatban. Ez az a részed, amit el akarsz rejteni. Mi a legrosszabb, amit mások mondhatnak rólad? Hogy erőszakos vagy? És mondd, valóban az vagy néha? Akkor igazuk van, nem? Vagyis a legrosszabb dolog, ami történhet, hogy megmondják neked az igazat. Hát nem ez az, amit akarsz? Bármit is mondjanak rólad, ha ideges leszel tőle, te szenvedsz az adott pillanatban. A stressz pedig mindig azt jelzi, hogy ideje felülvizsgálnod a gondolkodásodat.

Mire jó a kritika?
A védekezés a háború első lépése. Ha azt mondod nekem, hogy irigy, elutasító, kemény, rosszindulatú és tisztességtelen vagyok, azt válaszolom: „Köszönöm, kedvesem, én is látom, hogy mindez meg van bennem, úgyhogy igazad van. Mondj el nyugodtan mindent, amit velem kapcsolatban látsz, és segíts, hogy jobban megértsem magam. Általad ismerem meg önmagam. Nélküled hogyan is vehetném észre azokat a kellemetlen tulajdonságaimat, amik láthatatlanok? Te vezetsz el önmagamhoz. Ha rosszindulatúnak látsz, az nekem egy lehetőség, hogy magamba nézzek és felfedezzem, mi történik velem. Valóban rosszindulatú voltam? Ha igen, rájövök. Amikor olyat mondasz, ami védekezésre késztet engem, egy gyöngyszemet mutatsz nekem, amely bennem van és arra vár, hogy felfedezzem.


Ha nem vesztegeted tovább az energiádat mások elfogadásának keresésére, megnyílhatsz a kritika előtt. Úgy tekinthetsz rá, mint ajándékra, és beláthatod, hogy nem kell azonnal ugranod, hogy megcáfold vagy védekezz ellene!

Byrom Katie –
Szükségem van a szeretetedre – Vagy mégsem?
Édesvíz Kiadó


"Abban mindenki egyetért, hogy a szeretet csodálatos – kivéve, amikor borzalmas. Egész életünket ennek az érzésnek a bűvöletében töltjük: keressük, igyekszünk megtartani, vagy próbáljuk túltenni magunkat az elvesztésén. Ha viselkedésünk mögé nézünk, nem kell nagyon mélyre ásnunk, és két alapvető mozgatórugót találunk: az elfogadást és az elismerést. A legtöbb ember kisgyermekkorától kezdve arra fordítja energiái nagy részét, hogy fáradhatatlanul hajszolja ezeket. Egyre újabb és újabb módszerekkel próbálja elérni, hogy a többiek észrevegyék; hogy tetsszen nekik, lenyűgözze őket, és megszerezze a szeretetüket. Mintha csak erről szólna az élet. Idővel a keresés olyan állandóvá és megszokottá válhat, hogy meg sem kérdőjelezzük többé. 

Ez a könyv közelebbről szemügyre veszi a szeretetért és az elfogadásért folytatott emberi vesszőfutást, hogy megmutassa, mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Segít, hogy boldogabb légy a szerelemben, és eredményesebb mindenféle emberi kapcsolatodban. Amit most megtanulsz, elégedettséghez vezet, legyen szó nagy szerelemről, futó kalandról, házasságról, munkáról vagy barátságról."

Újabb átütő jelentőségű könyvében Byron Katie ismét segít, hogy megkérdőjelezhessünk mindent, amit életünk során a szeretetről és az elfogadásról tanultunk. A húsba vágó kérdések által villámgyorsan átláthatjuk, mennyire hamisak a közkézen forgó nézetek, beleértve a mítoszt is, amely a szeretetet szükségletként állítja be. A könyvben vázolt módszer segítségével a szerző megmutatja, hogy ha meglazítjuk és kibogozzuk a csomókat, amelyek a mindannyiunkat gúzsba kötő, szeretetért, elfogadásért és elismerésért folytatott küzdelem hálóját tartják, eljuthatunk az igazi szeretethez, és kezünkbe vehetjük saját boldogságunkat!

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL