Önszeretet

Mások hibáit csak saját hibáid megbocsátásán keresztül vagy képes elfogadni. Csak az tud együtt érezni a másik emberrel, aki már magában is felismerte a gyengeségeket. Csak az tudja elkülöníteni az egyszerű gyarlóságot a romlottságtól, aki magából kiindulva megértette a rossz döntések hátterét. Csak az képes meglátni a történések valódi hátterét, aki nem csak a felszín és külsőségek alapján ítél, mert belátja, hogy mindenki esendő. Csak azt nem ítélik meg mások is, aki már maga sem ítélkezik. Egyedül saját tökéletlenségeid felismerése, elfogadása és megbocsátása visz közelebb a vágyott tökéletességhez.

Fogadd el az esendőségedet. Valld be magadnak, ha segítségre van szükséged. Ha nem találod a kapaszkodót, akkor bújj elő az odúdból és úgy kezdj keresni! Ha segítő kezet nyújt valaki, de te nem mered elfogadni vagy ellököd magadtól, akkor nincs jogod másokat okolni szorult helyzetedért. Hibáid felismerése önmagad megértéséhez és tisztább érzékeléshez, így lassan a valódi önszeretethez vezet. Még mindig úgy érzed, hogy egyedül vagy és ellened van az egész világ, csak téged nem szeret őszintén senki – vagy végre megértetted, hogy valójában te nem szeretted eddig eléggé magadat?

Vissza >>>>