A vágy villamosa: utazás az egy(es) éjszakain

A vágy villamosa Tennessee Williams műve, amelyből az 50-es években film is készült. Ennek igazából semmi köze a témánkhoz, csak szerettem volna megmutatni, hogy egy férfi is lehet olvasott. Vagy ha nem az, legalább a netes keresőoldalakat tudja használni. Szóval Mr. Williams darabjában nem az egyéjszakás kalandokról írt. Én viszont igen. A két történet között egyedül talán a villamos lehet közös: a frissen egymásra talált párt akár ez is elrepítheti az ágyig – de a lakásig mindenképp. Amúgy van még egy okom, hogy miért említettem meg ezt a filmet. A mozivásznon temérdek példát látunk arra, hogy férfi és nő megismerkedik, kialakul a közös vonzalom, majd néhány beszélgetéssel töltött órácska – vagy perc után – máris ruháiktól megszabadulva hempergőznek egymással. Ám közben van egy vágás. Na most, az átlagos pasi egyéjszakáiban nincsen vágás. Illetve lehet, ám az inkább az alkoholnak tudható be, és ha már annyit ittunk, akkor még magunkat sem nagyon tudjuk talpra állítani, nemhogy más testrészünket fel. És ez még csak egyetlen buktató volt azon az úton, amiről azt hisszük, hogy tükörsimán vezet a gyönyör karjaiba. Még a villamos „szándékait” is keresztülhúzhatja egy felsővezeték-szakadás.

A távoli ágy hívogató szava

Amennyiben beadtuk a derekunkat, és nagy kegyesen hajlandóak vagyunk lefeküdni a nővel (egy igazi, magát úriembernek tartó férfi sosem hozakodik elő az egyetlen éjjelre szóló kaland javaslatával…), akkor első lépésként el kell dönteni, hogy kinél kötünk ki. Amennyiben a lakásod a városnak pont az ellentétes végén helyezkedik el, mint ahol kiötlitek a cselekményt, akkor meg kell próbálni felkönyörögni magad a csaj pecójába. Felbukkanó erkölcsök 1. rész: lehet, hogy benne van a hancúrban, de annyira azért mégse, hogy ehhez még a helyszínt is biztosítsa. Vagy csak jön egy olyan kifogással, hogy óriási a rumli nála (de rossz…); vagy pedig a pitbullja, amely amúgy egy tündérbogár, ki nem állhatja az idegeneket, így ha szeretnénk megőrizni a férfiasságunkat meg a lábunkat, akkor ne hozzá menjünk. Ám legyen, a jó szex érdekében áldozatokat kell hozni – tudjuk mi ezt pasifejjel. A rendelkezésre álló közlekedési eszközök közül választunk egyet, kellően gavallér egyedeink simán kicsengetik a taxi árát, az anyagilag kevésbé jól eleresztett hímeknek viszont marad a buszos (vagy villamosos!) zötykölődés, és kezdődhet az utazás hozzánk. A hosszú utazás.

Az előjáték: gyorsan egy kis friss levegőt!

A nem éppen rövid út A pontból a hálószobáig könnyen taccsra vághatja az egyéjszakás kalandunkat. És ha már taccs. Az alkohol mindig is jótékonyan segíti abbéli szándékainkat, hogy a lepedőnk és a paplanunk közé csaljuk a csajt, méghozzá meztelenül. A pia közismerten lazít az erkölcsökön, és bizony sok nő bevallottan nehezen tud uralkodni a vágyain, ha egy kicsivel többet iszik a kelleténél. Pasitársadalmunk egyértelműen támogatja, hogy tartsanak is ki eme jó szokásuk mellett. Ugyanakkor óvatosan kell a kapatos kisasszonyba diktálni a szeszt, mert a végén a tündérke olyan részeg lesz, hogy a száját csak vihogásra fogja használni, és nem más, kellemesebb tevékenységekre. Az meg még elég illúzióromboló is lenne, ha azért kellene megállnunk útközben, hogy a Hölgy egy sötét fa árnyékában a természetbe engedje a rókát. Ilyen eshetőségekre felkészülve mindig kell legyen nálunk rágó, otthon meg egy plusz fogkefe. Különben csak boázás lesz, az oboázás elmarad. Miután a kis drága szájon át könnyített magán, folytathatjuk az utat. Ekkor jöhet el az alkohol újabb színre lépése, avagy az álommanó is helyet kér a hátsó ülésen.

„A villamos is aluszik…”

A mi álmunkban viszont a taxióra „csönget egy picit”, azaz megérkeztünk. Végre. Ám lehet, hogy eddigre nemcsak hazajutottunk, hanem az elalvás határára is. Ami akár mindkettőnkre érvényes lehet. Ha a csaj szundikált be az autóban, mi pedig még mindig gáláns lovagok vagyunk, akkor szépen bekísérjük a lakásba, adunk neki egy pokrócot, és hagyjuk tovább csicsikálni. Félálomban lévő nővel semmi értelme szexet kezdeményezni. Ám mielőtt azt hinnétek, csak rajtatok bukhat meg az egyéjszakásunk, elárulom: nem. Mert lehet, hogy egy baromi fárasztó nap végén csíptünk fel Titeket, mi is egy kicsit többet ittunk a kelleténél, és a nagy ásítozásoktól már a kulcslyukba is alig bírunk betalálni, nemhogy mással máshova… És ilyenkor szoktatok előrukkolni a következő mondattal: „Lezuhanyzom, jó?”. Nem, egyáltalán nem jó! Ugyanis azokat a perceket nekünk ébren kell töltenünk. Amelyik férfi ilyenkor leheveredik – szigorúan tilos! -, az magára vessen. A következő emléke ugyanis vélhetően az lesz, hogy a reggeli nap sugarai bántják a szemét, a csaj meg sehol. Tehát a tusolás felejtős. Ahogy a szex is?

Ha lehet, én meghúznám… a vészféket!

Azzal ugyanis egy mindenre felkészült férfinak végig számolnia kell, hogy a Hölgy bármelyik pillanatban visszaléphet a páros pucérkodástól. Avagy felbukkanó erkölcsök 2. rész. Ez bekövetkezhet a taxiban is („én inkább kiszállnék itt”), a kapu előtt („figyu, én inkább hazamennék”), vagy pár lépésnyire az ágytól is („ne haragudj, de nekem ez mégsem megy”). Bezzeg mi végig tettre készek vagyunk – hacsak el nem alszunk. Vészmegoldásként megpróbálkozhatunk a rábeszéléssel, és olyan kiváló észérvekkel győzködhetjük a félénk leányzót, hogy ha már idáig eljött, akkor kár meghátrálni; meg hogy már annyit smaciztunk és taperoltuk egymást, hogy azok után egy kis szex abszolút nem változtat semmin. Innen azonban már fifti-fifti az esélyünk: lehet, hogy a csaj mégis beadja a derekát, ám dönthet a távozás mellett is. És még mondja valaki, hogy nőzni egyszerű dolog! Persze egy férfi mindenből kihozza a legtöbbet. Ha a Hölgyemény lelép, miénk az egész ágy. És akkorát alszunk, hogy csak na! Semmi sem ébreszthet fel minket. Talán csak a reggeli villamos csilingelése.