Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
PASISZEMMEL

Kitalálsz egyedül is, ugye, Tündérem?

Szerző:
Szabó Anna
A férfiak sok minden más mellett a szakításnak is nagy mesterei – főleg a szavak területén. Az egyetlen probléma az, mikor az akadozva elmotyogott mondanivaló köszönőviszonyban sincs a mögöttes indokokkal. Az árulás sokadik felvonása: hogyan és miért építjük le a nőinket?

 

Megkaparintottam egy dokumentumot. Halált megvető bátorsággal, álruhában, szőke parókával és vakolókanálnyi sminkkel belógtam a ’Szemetek a férfiak’ nőegylet múlt heti rendes közgyűlésére, ahol az aznapi témát azok a pasik szolgáltatták, akik valamilyen oknál fogva ejtették a párjukat. Nos, az egyik ásványvíz kortyolgatástól és kalóriaszegény sütikék majszolgatásától zajos szünetben én elloptam azt a jegyzőkönyvet, amely a felszólalások vezérmotívumait tartalmazza. Az ellovasításra fény derült, így menekülnöm kellett; ami jó alkalom volt arra, hogy rájöjjek: magassarkúban egyáltalán nem könnyű futni. Épségben hazatérve, visszalényegülve férfivá már kellően nyugodtak voltak a körülmények ahhoz, hogy átfussam az elemelt papírlap sorait. Egészen megdöbbentő a hazugságnak és a briliáns szélhámosságnak az az elegye, amiről a lejegyzett idézetek árulkodnak. A sokadik bekezdés környékén azonban már némi viszolygást éreztem, és felmerült bennem a kérdés: valóban ennyire megátalkodott disznók lennénk? Hát, úgy tűnik, hogy igen. Nem szokásom visszafogni magam, ha a saját fajtám ítéletét kell elzengjem, ezúttal pedig bőven nyílik alkalom erre. Még úgy is, hogy az érmének azért itt is két oldala van. Jöjjenek tehát a férfiak által leggyakrabban elsütött szakítós mondatok!


De mondd, miért?!

Először is, nem árt leszögezni, hogy alapvetően máshogy épülünk fel, mint a nők. Tisztelet a kivételnek, de példányaink elenyésző számú egyede ragaszkodik foggal-körömmel egy rosszul működő kapcsolathoz; ha nem megy, ne erőltessük tovább, inkább kergessük a szabadság fényes szárnyú madarát. Ezzel szemben a Hölgyek – már bocsánat, de afféle csinos majmocskákként – addig kapaszkodnak az egyik liánba, míg el nem érik a másikat (nem tehetek róla, nagyon találónak érzem ezt a hasonlatot). Vagyis addig húzzák egy döglődő viszonyban, amíg egy jobbat nem találnak. Nyilván, ez a férfiaknál is előfordulhat, de talán mi könnyebben adjuk ki a csajok útját, mint fordítva. A szakítás még nekünk sem szép és kellemes dolog, ezért mindenféle trükkös indokkal igyekszünk takargatni a társas élethez való alkalmatlanságunkat. Ha már nincs bennünk annyi, hogy megpróbáljuk helyrehozni azt, ami elromlott, legalább a kilépőnk legyen stílusos. Ehhez hívjuk segítségül azokat a hangzatos szólamokat, amelyektől a világ lányai és asszonyai egy szempillantás alatt rosszul lesznek.

Csak gyengéden

A szívvel – és nem csak pénisszel – megáldott egyedeink a szakítás óráiban is igyekeznek törődni a barátnő törékeny lelkével. Nem akarjuk mi azt összetörni, bár akárhogy csűrjük-csavarjuk, a végeredmény úgyis könnypatak alakjában jelentkezik. Nyökögésünk még akár szánalmas is lehet, hiszen egy belevaló bika legalább az ’ég veled’ kimondásakor mutathatna némi határozottságot. A hímestojás érzékenységű fickók általános mondatai közé tartozik a ’Tudod, Te túl jó vagy nekem!’, a ’Nem a Te hibád, de nem illünk össze’, vagy a minden biztosíték kiverője, a ’Te jobbat érdemelsz!’. Ugye, mennyivel kíméletesebb ezekkel a szavakkal összezúzni a szíveket?


Olyan bizonytalan vagyok – vagy mégsem?

Hölgyek, ne szépítsük. Ha a pasitok olyan dumával áll elétek – patkányabbja ezt sms-ben nyomja –, hogy: ’Először magammal kellene tisztába jönnöm’, esetleg ’Egy picit lassítanunk kellene’ vagy ’Beiktathatnánk egy kis szünetet’, akkor ott nagy százalékban megette a fene az egészet. De ennél is valószínűbb, hogy jelenleg közted és egy másik csaj között őrlődik, esetleg már át is sasszézott az ő térfelére, csak annyi gerinc sincs benne, hogy ezt a szemedbe mondja. Sokszor az ilyen döntésképtelen tétovázók még jól is járnak, hiszen két vasat tartanak a tűzbe; egészen addig, míg a székek között a pad alá nem esnek…

Van képed ezt mondani?

Akadnak aztán olyan tuti leköszönő beszédeink is, amelyek rögtön az elhangzásuk után heveny irritációt képesek előidézni a gyengébbik nemnél. Közülük a „legszebb” az ’Annyian mások is szakítanak, ettől még nem áll meg az élet’, a ’Túl sok vagy nekem’ kezdetű strófa, esetleg a ’Nekem most nem fér bele egy komoly kapcsolat’. Lássátok be, azért azzal mégsem állhatunk elő, hogy nem vagytok jók az ágyban, vagy, hogy megfojtotok minket a ragaszkodásotokkal. A férfi jelszó: csak szelíden. Szándékosan hagytam a végére azt, amelyikkel az első dühroham elülte után a hímek majd’ mindegyike bepróbálkozik; ez pedig nem mást, mint az ’Azért néha még szexelhetünk, nem?’ kérdés. Itt azért egyetlen mondat erejéig időzzünk el: kedves Hölgyek, ha ez annyira bánt Titeket, akkor miért mentek mégis annyian bele? Ja, tudom, a majom és a liánok esete…

Onnan sem hangzik jól…

Azért igazságtalan lenne szegény, megtiport férfitársaimmal szemben, ha csak nekik tulajdonítanám a külön utakra lépés leggázosabb verbális ’Viszlát!’-jait. Sokszor a mi kis édeseink is meglepnek bennünket olyan bejelentésekkel, hogy a maradék hajunk és a mellkas szőrzetünk is égnek áll tőle. Női és férfi szájból egyaránt gyomortájéki ütéssel ér fel az ’Összejöttem a volt barátommal/barátnőmmel’, a ’Nem hevertem ki még a legutóbbi kapcsolatom’, de a ’Legyünk inkább barátok!’ is világbajnok. Szóval szervezhetnek ellenünk pasigyűlölő klubot, attól még a nők sem feltétlenül jobbak nálunk. Vagyis sok dologban hasonlítunk. Pont, mint két majom.

 

 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL