Kövesd friss cikkeinket RSS csatornánkon
PASISZEMMEL

Nem csak móka: kasztrál-e a házimunka?

Szerző:
Szabó Anna
Valóban képtelenség kiigazodni a nőkön. Folyton azon sírtok, hogy a pasitok semmit nem segít otthon, ha viszont túl gyakran markoljuk meg a tollseprű nyelét, elveszítjük a férfiasságunkat a szemetekben. A háziasított kanállatok kalandjai következnek.

 

Legalább annyira bizarr és legendás a viszonyunk a takarítással kapcsolatban, mint a drága anyóst illetően. Óvatosan, sanda pillantásokkal méregetve közelítünk felé, és bár nem viseljük jól, ha túl sok időt kell eltöltenünk vele, kis adagokban azért toleráljuk. De ne is szűkítsük le a kört az otthon rendben tartására, hiszen attól is lehet egy férfi házias, ha képes a csökkent agyi képességeivel felmérni, hogy hány zsemlét kell vennie, vagy előreláthatólag mikor fogy el az öblítő. Nagy naivan nyilván azt hinnénk Pasiszemmel, hogy minden nő értékeli, ha élete párja határozottan ráfog a mosogatórongyra, vagy dúdolva táncol a felmosófával, de ez sem így van. Női reakciókról beszélünk, vagyis én kérek elnézést, hogy következetességet vártam. Sőt, ezen a héten még az is kiderül, hogy léteznek olyan háztartások, ahol sorstársaink panaszkodnak a Hölgyek trehányságára. Azaz nem mind nő, aki takarít.


Szívecském, kidobjam a golyóimat?

A kényelmesen kőkorszaki macsó énem hajlik arra, hogy olyan jól kitalálták ezt elődeink. Nem lehet az véletlen, hogy évszázadokon keresztül a nők intézték a házimunkát, amiből mi legfeljebb a kritizálással vettük ki a részünket. Manapság meg kis virágszálaink másról sem panaszkodnak, minthogy a pasijuk ilyen lusta meg olyan rendetlen, és semmit nem segít a lakás tisztán tartásában. Egyrészt ennek evolúciós okai vannak, Kedveseim: fogadjátok el a tényt, hogy belőlünk genetikailag hiányzik a takarítás iránti kedv és képesség. Meg ahogy fentebb utaltam már rá: nem szeretnénk kockáztatni azt, hogy kiskötényben, bútorfényezővel a kezünkben kiábránduljatok belőlünk. Mondván: tök jó, hogy házias vagy, baby, de így nem tudok rád férfiként tekinteni. Tehát praktikus okokból henyélünk. Ehhez Ti úgyis jobban értetek – és ezt az értésünkre is adjátok.


Közveszélyes házimunka kerülés

Példának okáért abból is állandóan vita van, hogy mikor kezdjünk neki a takarításnak, a bevásárlásnak, a szög beverésének, stb. Hölgyeim, ne mondjátok azt, hogy ráér, ha közben most azonnal akarjátok! Bár van olyan az életben, amit Ti nem azonnal akartok? Tudjátok, milyenek vagyunk: minden meg lesz csinálva – majd. Egyszer. Az élet túl rövid ahhoz, hogy a rendrakáson stresszeljünk. Persze néha igazatok van: arra megy ki a játék, hogy megússzuk az egészet, és erre van egy rendkívül alávaló taktikánk. Szándékosan rosszul végezzük el a ránk kiszabott feladatokat. Csináljuk a dolgunkat, de csak úgy ímmel-ámmal. És amint meglátjátok, hogy még az amúgy tenyérnyi hálószoba normális kiporszívózását sem lehet ránk bízni, inkább saját kezetekbe veszitek a dolgokat. Mi megúsztuk, Ti meg tetszeleghettek a mártír szerepében. Mindenki boldog, nem igaz?


Házisárkány hideg zsíroldóval

Mondanám, hogy Isten áldja azt a nőt, aki nem engedi a pasiját takarítani, de ez azért kicsit meredek lenne így. Tudjátok, igen sok példányunkban buzog a tettrekészség. Szabályosan lelkifurdalásunk támad attól, ha mi a lábunkat lógatjuk, miközben életünk nője megszakad a házkörüli teendőkben. Sokszor tényleg szívesen besegítünk nektek, és valami csoda folytán még az is lehet, hogy bizonyos munkafolyamatokat megkedvelünk: jelen sorok írója például egészen baráti viszonyt folytat a mosogatással. De léteznek nők, akik mellett egyszerűen nincs lehetőségünk erre! Főleg azok a Hamupipőkék ilyenek, akik túl sokáig éltek egyedül, és így saját szokásaik rabjává váltak. Ők nem fogják engedni, hogy teregessünk, mert nem tudjuk a ruhák sorrendjét, mint ahogy a mosogató szivacsot is kicsavarják a kezünkből, mondván: megőrülnek attól, hogy folyatjuk a vizet, és nem jól rakjuk a tányérokat a szárítóra. Jó, legyen. Akkor oldjátok meg egyedül. Persze. Semmi baj. Nem vettük magunkra.


A szakállas cselédlány

Mint ahogy találni olyan nőket, akik jobban értenek a számítógépekhez vagy a bútorok összeszereléséhez, mint a főzéshez; úgy simán előfordulhat, hogy a kapcsolatban a férfi a háziasabb. Tündérkéim, ha messzire elkerülitek a súrolószeres szekrénykét, akkor nagyon becsüljétek meg a takaros pasitokat! A személyében megütöttétek a főnyereményt. Egészen mókás, amikor az együttélés során lecsapódik, hogy a pár férfi tagja sokkal rendszeretőbb, mint a ház úrnője. Ha hallanátok, amikor mi, pasik, arról dumálunk egymás között, hogy nem igaz, miért nem képes a csajunk beáztatni a mosatlant... De volt olyan is, hogy egy hosszú hétvégén az egyik haver vidéken melózott, mire a barátnője persze jött a number one „és addig én mit csináljak?” kérdéssel. A cimbi egyenes volt, mint a vonalzó: „Mondjuk takarítsál, Drágám. Pakold el a ruháid, főzzél, és a hónapok óta ígért ablakpucolásra is remek alkalom kínálkozik”. Ebből is látszik: mindenre azért a házias férfi sem hajlandó.


Barátaim, a perem alatti baktériumok

Hölgyeim, a gépszíj könnyen elkap benneteket. Azt gondoljátok, hogy egyre több és több házimunka pakolható amúgy is leterhelt vállainkra. Tévedtek. Okés, vannak olyan bamba egyedeink, akik a családi béke érdekében némán vállalják a rabszolgaságot, de legtöbbünk azért tudja, hol kell meghúzni a határt. Nem vállalunk ám el minden feladatot. Ha kell, tényleg szívesen leugrunk megvenni a főznivalót, megolajozzuk a nyikorgó ajtót, és még egész sor melóra hajlandók vagyunk, de lesz, amit sosem végzünk el. SOHA, egyetlen férfit sem láttam még, aki WC-t pucolna, nekiállna vízkőtleníteni, vagy hűtőt dzsuvázna. Azért mindenki tudja a helyét, jó? Ha esetleg mégis ilyen csodálatos hímnemű teremtményre bukkannátok, a fotót várom a szerkesztőségbe.

 


 

Szólj hozzá Te is!

OLVASS TOVÁBB!

SZEMÉLYRE SZABOTT HOROSZKÓP

Adja meg születési időpontját!

VAGY

KÉREM AZ ELEMZÉST

HÍRLEVÉL